Pszichés nyomás, visszautasított kérések, klánok háborúja, a sajtó figyelme – mi állhat a rejtélyes oroszországi halálesetek mögött?

Karácsony másnapján az rtl.hu olvasóiból is nagy érdeklődést váltott ki a hír, hogy egy húsfeldolgozó cég milliárdos alapítója – aki mellesleg Vlagyimir Putyin pártját képviseli a törvényhozásban – kizuhant egy indiai szálloda ablakán, és belehalt sérüléseibe. Pár nappal korábban üzlettársa hunyt el infarktusban, ugyanabban a szállodában.

Bármilyen tragikus az eset, Magyarországon ismeretlen orosz üzletemberek halála önmagában aligha váltana ki ekkora figyelmet, ám egy ideje már nem kell paranoiásnak lennünk ahhoz, hogy úgy érezzük, hogy az Ukrajna elleni háború évében több hasonló rejtélyes haláleset fordul elő, mint amennyit személyes tragédiákkal, véletlen balesetekkel vagy súlyos betegségekkel indokolni lehet.

Az angol nyelvű Wikipedián már önálló szócikk van orosz üzletemberek 2022-ben történt rejtélyes haláleseteiről: a Slate cikke szerint július 9-én, amikor egy felhasználó útjára indította az oldalt, azon kilenc rejtélyes esetet soroltak fel, mostanra viszont 22-re duzzadt a lista.

Wikipedia-szócikket ugyan bárki létrehozhat vagy szerkeszthet, de a közösségi enciklopédiának vannak – a szerkesztők kapacitásától függően többé-kevésbé – betartott szabályai, így az orosz üzletemberek rejtélyes haláláról szóló szócikket az első héten még törlésre jelölték ki, mondván, a halálesetek közt nem mutatható ki egyértelmű kapcsolat, és megbízható forrásokkal is nehéz alátámasztani ezeket az eseteket, lévén Oroszországban már nincs szabad sajtó. Követelmény a „nevezetesség” is, azaz hogy a szócikk említésre méltó témát dolgozzon fel, és ne lepjék el az enciklopédiát „a tárgyak, amiket a macskám behordott a lakásba” szintű agymenések.

A halálesetek száma és a rájuk irányuló figyelem azonban kétségkívül nevezetessé tette a témát, így az oldal fennmaradhatott, és jelenleg a következő eseteket sorolja fel:

• Január 30-án Leonyid Sulmannak, a Gazprom szállítási igazgatójának holttestét találták meg egy oroszországi lakás fürdőszobájában, egy búcsúlevél kíséretében.
• Február 8-án Moszkvában holtan találták Igor Noszovot, a Távol-keleti és Északi-sarkvidéki Fejlesztési Társaság igazgatóját, a nyizsnyij novgorodi terület volt kormányzóhelyettesét, a hírek szerint stroke végzett vele.
• Február 25-én a Gazprom elszámolóközpontjának igazgatóhelyettesét, Alekszander Tyulakovot találták holtan egy szentpétervári garázsban, búcsúlevél volt mellette.
• Mikhail Watford ukrajnai születésű milliárdost február 28-án egy angliai garázsban találták holtan, a brit hatóságok nem találtak bűncselekményre utaló bizonyítékot.
• Március 23-án a Medstorm nevű egészségügyi felszereléseket gyártó cég tulajdonos-igazgatóját, Vaszilij Melnyikovot egy nyizsnyij novgorodi lakásban találták meg feleségével és két fiával, mind halottak voltak.
• Április 18-án a Gazprombank volt alenökét, Vlagyiszlav Avajevet találták holtan felesége és 13 éves lánya holttestével együtt egy moszkvai lakásban.
• Április 19-én a földgáztermelő Novatek volt alelnökét, Szergej Protoszenyát spanyolországi kertjében egy korlátra felakasztva találták, feleségét és lányát az ágyukban baltával okozott és szúrt sérülésekkel holtan találták.
• Május elsején a Gazprom egyik síközpontjának igazgatója, Andrej Krukovszkij Szocsiban kirándulás közben leesett egy szikláról.
• Május 8-án a Lukoil igazgatótanácsának tagját, Alekszander Szubbotint Moszkvában, egy jamaikai sámán pincéjében találták holtan, a hírek szerint egy rituálé közben drog által előidézett szívrohama volt.
• Július 4-én úszómedencéje mellett találták holtan Jurij Voronovot, a Gazprom egyik alvállalkozója, az Astra Shipping igazgatóját, lőtt fejsérüléssel, holtteste mellett egy pisztollyal.
• Augusztus 14-én a Putyinnal szemben kritikus, lettországi születésű befektető, Dan Rapaport kiesett washingtoni lakása ablakából.
• Szeptember elsején a Lukoil elnöke, Ravil Maganov kiesett az ablakon a Kreml moszkvai kórházában, ahová szívproblémák és depresszió miatt utalták be.
• Szeptember 10-én Vlagyivosztokban kiesett csónakjából és megfulladt Ivan Pecsorin, a Távol-keleti és Északi-sarkvidéki Fejlesztési Társaság légiközlekedési igazgatója.
• Szeptember 14-én Vlagyimir Szungorkin, a Komszomolszkaja Pravda kormánypárti bulvárlap főszerkesztője épp ebédelni ment, amikor stroke-ot kapott.
• Szeptember 21-én a Moszkvai Repülőmérnöki Intézet korábbi vezetője, Anatolij Gerascsenko leesett az intézmény lépcsőjén és meghalt.
• Szeptember 28-án az orosz vasút leányvállalata, a Digital Logistics igazgatója, Pavel Pcselnyikov moszkvai lakásának erkélyén agyonlőtte saját magát.
• November 29-én Vjacseszlav Taran orosz kriptovaluta-milliárdos Svájcban felszálló helikoptere a Francia Riviérán lezuhant.
• December 7-én Grigorij Kocsenov, az Agima IT-vállalat kreatív igazgatója kizuhant nyizsnyij novgorodi lakása erkélyéről, miközben épp rendőrök tartottak nála házkutatást.
• December 9-én a Don-Sztroj építőipari cég társalapítója, Dmitrij Zelenov a francia Riviérán rosszul lett, átesett egy korláton, beverte a fejét, majd a kórházban meghalt.
• December 22-én Vlagyimir Bidenov az indiai Rajagadában egy szállodában szívrohamban elhunyt, noha korábban nem voltak szívproblémái. Bidenov az üzlettársa volt Pavel Antovnak, a Vladmirszkij Sztandart húsfeldolgozó vállalat alapítójának, aki két nappal később ugyanannak a szállodának az egyik ablakán kizuhant és életét vesztette.
• Ugyancsak december 24-én halt meg a szentpétervári Admiraltejszkije hajógyár igazgatója, Alekszander Buzakov, egy nappal azután, hogy részt vett egy tengeralattjáró vízre bocsájtási ünnepségén. Halálának oka nem ismert.

A Vox már októberben több szakértőt megszólaltatott a sorozatos halálesetek kapcsán, és arra is emlékeztetett, hogy 

a koronavírus-járvány elején Oroszországban covid-betegeket kezelő orvosok is kizuhantak magas épületek ablakain. 

A lap ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a WHO 2016-os adatai szerint a világon Oroszországban a harmadik legmagasabb az öngyilkosságot elkövetők aránya.

Peter Rutland Oroszország-szakértő azt mondta: Oroszország, és különösen az üzleti szereplők komoly nyomás alatt állnak a háború miatt, az üzletemberek nem utazhatnak Európába, befagyasztják vagyonukat, elkobozzák a jachtjaikat. Ha például olyan hiteleik vannak, amelyek fedezetéül az elkobzott vagyontárgyak szolgáltak, a szakértő elképzelhetőnek tartja, hogy ez öngyilkosságba is kergetheti őket.

Bill Browder amerikai születésű brit befektető az 1990-es években részt vett az oroszországi privatizációban, Putyin uralma alatt azonban kitiltották az országból, alapkezelőjének ügyvédjét, Szergej Magnyickijt pedig – aki orosz tisztviselőket vádolt meg bűncselekményekkel – bebörtönözték. Magnyickij a fogságban életét vesztette, később az amerikai kormány róla nevezte el azt a törvényt, ami az emberi jogok megsértésére hivatkozva rendel el szankciókat orosz tisztségviselők ellen. Browder az ausztrál ABC-nek azt mondta: az idei halálesetek mögött az állhat, hogy a szankciók pénzügyi nyomást helyeztek Putyinra, az elhunyt üzletemberek és cégvezetők pedig nemet mondhattak arra, hogy bevételeikből finanszírozzák a háborút. Ezért eltették őket láb alól, az utódjuknak pedig már ennek fényében fogják újra feltenni a kérdést.

Stanislav Marcus, a University of South Carolina docense szerint Oroszországban egymással versengő befolyásos klánok vannak, amelyekben mindezidáig közös volt a Putyinhoz való hűségük. A jelenlegi helyzet azonban az eltéríthető vagy ellopható vagyonok apadását eredményezte, és Putyin jövője is bizonytalanná vált az oroszországi kleptokrácia vezéreként. A klánok közötti versengés anélkül éleződhetett ki, hogy a Kreml szervezett erőfeszítései állnának mögöttük – mondta a szakértő.

Mark Galeotti Oroszország-szakértő pedig úgy látja, hogy a sajtó is felnagyítja ezeket az eseteket: egy műszaki egyetem volt rektorának (Anatolij Gerascsenko) halálát is úgy adják elő, mint egy Putyin-szövetséges rejtélyes halálát. „Mindenkit, aki manapság meghal Oroszországban, oligarchává vagy szövetségessé emelnek” – írta.

Ha ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123-as ingyenes lelki elsősegély-számot!

 Nyitókép: iStock / Getty Images Plus