Uniós biztos: Nincsenek illúzióim, hogy az Orbán-kormány viselkedése sokat fog változni

Az osztrák Standard készített interjút Johannes Hahnnal, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosával. Múlt héten megszületett a döntés a magyar felzárkóztatási támogatások felfüggesztését is tartalmazó négyes csomagról: a tagállamok többsége áldását adta a magyar helyreállítási tervre, a 6,3 milliárd euró (2500 milliárd forint) zárolásával járó jogállamisági eljárás folytatására Magyarországgal szemben, az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatásra és a globális társasági minimumadó bevezetésére. Erről többet is megtudhat az RTL Híradó riportjából:

A beszélgetésben a Magyarországnak szánt uniós pénzek befagyasztásával indítottak. Hahn elmondta: ennek eredményeképpen a magyar helyreállítási tervben 27 mérföldkő szerepel, ezek közül 21 a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszer teljesítéséhez kapcsolódik. 

A pénz csak akkor fog folyni, ha az összes fenti feltétel teljesül.

Példaként hozta az Integritás Hatóság felállítását, amelyről a Híradó is beszámolt, sőt, meg is próbálták felkeresni azt:

Az Integritás Hatóságnál a felelősségi körök még nem százszázalékosan tisztázottak, mondta Hahn, majd hozzátette: Magyarországon a közbeszerzéssel van problémájuk, a szerződések 50 százalékában csak egy ajánlattevő van. Szerinte ez messze elmarad az európai átlagtól. „A következő legnagyobb arány egy országban valamivel több mint tíz százalék. A kérdés tehát most az, hogy milyen hatásköröket kap ez a hatóság, hogy hosszú távon valóban korrigálni tudja ezt a helyzetet a szerződések odaítélése terén?” – vetette fel.

A biztos szerint ahhoz, hogy ez az antikorrupciós hivatal hiteles legyen, egyértelmű felelősségi köröket kell megállapítani. „Egyértelműnek kell lennie, hogy a hatóság közvetlenül eljárhat” – mondta, majd arra is kitért, hogy ha most nem nyitották volna meg a számlát Magyarország számára az újjáépítési alapban, akkor az elkülönített összegek 70 százaléka, 5,9 milliárd euró örökre elveszett volna.

Ezt most úgy oldottuk meg, hogy mi, mint EU, megnyitottuk a számlát Magyarországnak, de nem fizettünk be semmit. Most a »fizetés a szállítás után« elv érvényesül.

A Kohéziós Alapból 6,8 milliárd eurót fagyasztottak be, Hahn szerint nem az ők és az Orbán-kormány közötti vitáról van szó. Az európai alapok azért vannak, hogy fejlesszenek egy országot. Szerinte nem az a feladatuk, hogy pénzt takarítsanak meg, pénzt csökkentsenek, hanem hogy pozitív fejlesztéseket tegyenek lehetővé. Ezt a jogállamiság keretei között kell megtenni, hogy az adófizetők pénzét megvédjék. Hahn hozzátette: mindez nem Magyarország megbüntetéséről szól, jogbiztonságot akarnak teremteni, ami garantálja az európai pénzek helyes felhasználását.

Arra a kérdésre, hogy szerinte folytatódhatnak-e Orbán Viktor évek óta tartó „jogtipró játszmái”, Johannes Hahn úgy válaszolt:

Nincsenek nagy illúzióim, hogy a jelenlegi Orbán-kormány viselkedése sokat fog változni. Magyarország azonban különösen nehéz gazdasági körülmények között él és függ ettől a pénztől.

Az újságíró arról is érdeklődött, hogy megtörténhet-e újra az, ami 2011-ben, amikor Orbán Viktor elzarándokolt Brüsszelbe és kölcsönöket, fizetési segélyeket, több tízmilliárd eurót kért. 

Úgy tűnik, hogy a pénzügyi nyomásgyakorlás a leghatékonyabb. Ha ez segít javítani a jogállamiság feltételeit, az jó. Nem egy Lex Magyarországról van szó, hanem a jogállamiság számos, időközben kifejlesztett eszköze közül az egyik hatékonyságáról.

Johannes Hahn nem aggódik az unió esetleges szétesése miatt, valami más miatt azonban igen: „Az összes válság, a világjárvány és most az ukrajnai háború ahhoz vezetett, hogy a világ gyorsabban átállt, mint gondoltuk. A kérdés most az, hogy mi, európaiak milyen szerepet játszunk ebben? Kik a kulcsszereplők? Hogyan alakul az USA és Kína kapcsolata?” Úgy látja: fontos lenne, hogy Európa érvényesüljön ebben a háromszögben. 

Arra a felvetésre, hogy egyes kritikusok szerint Európa lassan reagált Ukrajna megtámadására, a biztos elmondta: azok, akik hisznek a racionalitásban a politikában, nem gondolták, hogy ez lehetséges. Biztonsági szolgálataik rendelkeztek információkkal, néhány kelet-európai állam kivételével azonban nem gondolták, hogy ez lehetséges. Ennek ellenére már 2021 októberében, novemberében elkezdték a szankciók előkészítését, ezeket azonban előzetesen alaposan meg kellett vitatni, mert végül mind a 27 államnak egyet kellett értenie.

Johannes Hahn szerint 2023-ban fennáll a további eszkaláció veszélye. Hozzátette:

Európában az energiakérdést érezzük a legsúlyosabban. Nem szabad alábecsülni az élelmezésbiztonság kérdését sem, amely különösen Afrikát érinti. Alapvetően a globális ellátási láncokról van szó, amelyeket természetesen megszakít egy háború. A világ olyan feszült, amilyen már régóta nem volt.

Arra is kitért, hogy a gazdaságkutatók szerint nehéz hónapok állnak előttünk, mind a gazdasági teljesítmény, mind az infláció tekintetében. De a közelmúltbeli uniós szintű döntésekkel, amelyek például felgyorsítják a zöld átalakulást, mi európaiak jobban fogunk járni, mint a világ sok más része, állította az interjúban az uniós biztos.

Nyitókép: Thierry Monasse / Getty Images