Guardian: Magyarország és Lengyelország összeveszett Oroszország ukrajnai invázióján

A Guardian szerző a magyar-lengyel kapcsolatoktól írt cikket Hogyan veszett össze a lelki társ Magyarország és Lengyelország az ukrajnai háború miatt címmel.

Feleleveníti: 2021 decemberében Lengyelország ultrakonzervatív, nacionalista kormánya vendégül látta az európai szélsőjobboldali politika legnagyobbjait, köztük a francia Marine Le Pent és  Orbán Viktort. A varsói találkozó végén a csoport nyilatkozatot adott ki az „új európai nemzet” létrehozását célzó „társadalmi tervezés” ellen, és nagyrészt be nem váltott ígéreteket tettek arra, hogy együtt fognak dolgozni az Európai Parlamentben.

Alig néhány hónappal ezurán a lengyel és a magyar kormány, amelyek évek óta ideológiai lelki társak voltak az EU-ban, összevesztek Oroszország ukrajnai inváziója miatt. 

Míg Varsó Kijev egyik leghűségesebb támogatója volt, és keményebb szankciókat sürgetett, addig Magyarország vezetője, Orbán Viktor »ellenfelének« nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, és az EU Oroszország-politikáját tette felelőssé az inflációért és az energiaárak emelkedéséért

– fogalmaz a szerző, aki szerint néhány óvatos olajág ellenére a lengyel-magyar kapcsolatok továbbra is feszültek. Úgy látja: a szakadék áprilisban vált a legnyilvánvalóbbá, amikor Jarosław Kaczyński, Lengyelország legerősebb politikusa, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) elnöke nagyon szomorúnak és kiábrándítónak nevezte Orbán Viktor Ukrajnával kapcsolatos álláspontját. Négyszemközt lengyel diplomaták is hangot adtak megdöbbenésüknek. 

Számomra ez az 1848-49-es ország, az Oroszország által lemészárolt ország

– mondta egy magas rangú lengyel diplomata májusban, utalva arra, hogy a császári Ausztria felszólította az orosz cárt a magyar forradalom leverésére. Az idézett diplomata azt mondta: nem érti Magyarország álláspontját, majd hozzátette: a visegrádi országok (Lengyelország, Magyarország, Csehország és Szlovákia) szövetsége nem létezik.  

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szeptemberben egy kormánypárti hetilapnak azt mondta: Lengyelország szeretne visszatérni a V4-ekkel való együttműködéshez, a lap szerint ezzel tulajdonképpen ajtót nyitott a Magyarországgal való jobb kapcsolatok előtt. Brüsszeli uniós tisztviselők ezt annak jeleként értékelték, hogy a lengyel kormány csalódott, amiért eddig nem sikerült 35,4 milliárd eurót felszabadítani a koronavírus miatt létrehozott uniós gazdaságélénkítő alapokból, annak ellenére, hogy szerény engedményeket tettek a Brüsszellel a jogállamiságról folytatott vitában.

Wojciech Przybylski, a Visegrád Insight magazin szerkesztője szerint Morawiecki próbára akarta tenni a lengyel közvéleményt, de a 2023-as választások előtt nem hagyhatja figyelmen kívül a tavaly decemberben Varsóban járt néhány politikus, köztük Orbán Viktor oroszbarát hajlamát. Przybylski szerint egyes lengyel politikai vezetők szeretnének „újítani és közösen összeesküvést szőni az európai politikában” Orbánnal, de ezt nem tehetik meg a magyar vezető népszerűtlensége miatt. 

Nyilvánvalóan el kell határolódniuk Orbán Viktortól, akinek politikai kommunikációja mérgezővé vált a lengyelországi politikusok népszerűségére nézve

 – mondta. Hozzátette: az Orbánnal való együttműködést a lengyel kormánypártok a lengyel társadalomban uralkodó bizonytalanságérzet, valamint Oroszország és Ukrajna megítélése miatt blokkolták.

A YouGov közelmúltban végzett közvélemény-kutatása rávilágított a két szomszéd közötti háborúról alkotott közmegítélés közötti szakadékra. Míg a lengyelek 65 százaléka támogatja az Oroszország elleni szankciók fenntartását, addig a magyaroknak csak 32 százaléka támogatja ezt az uniós politikát. Hasonlóképpen, a lengyelek háromnegyede Oroszországot hibáztatja a háborúért, míg a magyaroknak csak 35 százaléka, írja a Guardian.

Végh Zsuzsanna, az Európai Külkapcsolati Tanács munkatársa szerint az orosz háború Lengyelország számára biztonsági és önazonossági kérdés, ami a magyar kormányra  nem igazán igaz.

A lap szerint V4-ek elhalt szövetségére utaló megjegyzésnek ellent mond, hogy  á Szlovákia a múlt héten vendégül látta a négy ország vezetőit, hogy megvitassák a regionális biztonság és az energiaválság kérdéseit. A záró sajtótájékoztatón azonban Zuzana Čaputová szlovák elnök rámutatott a V4-ek következetlen álláspontjára az Ukrajnának nyújtott katonai segélyekkel kapcsolatban. Ezek a következetlenségek október 17-én ismét a felszínre kerültek, amikor Magyarország tartózkodott az ukrán csapatok kiképzésére irányuló uniós misszió felállítását illetően.

A Guardian szerzője úgy látja: a lengyel-magyar szakítás csak a legutóbbi jele a közép-európai kvartett közötti nézeteltéréseknek, amelynek politikusai politikailag kevésbé homogének, mint 2015-16-ban, amikor a migrációs válság idején nagyrészt egységesen tiltakoztak a menekültkvóták ellen.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatos nézetkülönbségeik ellenére Lengyelország és Magyarország közös álláspontot képvisel a jogállamiság és az uniós intézmények szerepének kérdésében. A múlt hónapban a PiS európai parlamenti képviselői más nacionalista pártokhoz csatlakozva egy olyan európai parlamenti állásfoglalás ellen szavaztak, amely Magyarországot választási autokráciának bélyegezte. 

A két fél újra felfedezheti az együttműködés iránti érdeklődést, mivel mindkettőjüket az a veszély fenyegeti, hogy a korrupcióval és a politizált igazságszolgáltatással kapcsolatos aggodalmak miatt nem kapnak uniós forrásokat

– áll a cikkben. 

Végh Zsuzsanna szerint a lengyel és a magyar kormánypártok ideológiai közelsége közös platformot teremthet, 

miközben folytatják a Brüsszel elleni úgynevezett harcot.

Nyitókép: Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő kétoldalú megbeszélést folytat Prágában, az európai uniós csúcstalálkozó helyszínén 2022. október 6-án. – Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI