Rájuk hivatkozva „nácitlanítana” Putyin – Mariupol hírhedt védői, az Azov Zászlóalj

Az ukrán háború legnagyobb csatája zajlik a stratégiai fontosságú Mariupolnál, amit hetek óta ostromolnak sikertelenül az orosz hadsereg egységei. A blokád alá vont város elleni támadás kapcsán pedig újra a nemzetközi figyelem középpontjába került a várost védő Azov Zászlóalj, ami március közepén egy, a közösségi oldalakon terjedő videóval vetette észre magát.

A felvételen azt látni, ahogy orosz páncélosokkal küzdenek a gépágyúval támogatott gyalogosok.

Az orosz propaganda egyebek mellett azzal indokolta az Ukrajna elleni támadást, hogy „nácitlanítani” akarják az országot. Moszkva erre jó példának tudja felhasználni a náci jelképnek számító Wolfsangelt (farkashorog) használó Azovot. Az alig ezer fős egység, és az azzal kapcsolatba hozható ukrán szélsőjobboldali, nacionalista mozgalom társadalmi támogatottsága azonban elenyésző, amit a választásokon elért sikertelenségük is bizonyít. 

Neonácik, fociultrák, szélsőjobboldali radikálisok

Az Azov Zászlóalj 2014 márciusában alakult, miután az ukrán védelmi minisztérium a Krím félsziget orosz elfoglalása után arra bíztatta az ukránokat, hogy alapítsanak önkéntes milíciákat, és harcoljanak az oroszbarát szeparatisták ellen.

Az Azov zászlóalj első vezetője és alapítója az ukrán neonácik legismertebb alakja, Andrij Biletszkij volt, akinek egy sok helyen idézett 2010-es mondata szerint az ukrán nemzet célja, hogy „a világ fehér fajait végső keresztes hadjáratra vezesse a szemiták vezette alsóbbrendű fajok ellen”. Az Azov tagjai között fociultrák, neonácik és ultranacionalisták voltak, és jelképüknek is egy náci szimbólumot választottak.

A szervezet fegyveresei azzal hívták fel magukra a figyelmet, hogy 2014 júniusában nagy szerepük volt Mariupol visszafoglalásában, miután a város elfoglalták az oroszbarát erők. A szeparatisták felett aratott győzelmük után az ukrán kormány beolvasztotta az Azovot a Nemzeti Gárdába, és a Belügyminisztérium irányítása alá került.

Az Azov vezetői tagadják, hogy a szervezet neonáci lenne, csak annyit ismernek el, hogy van pár neonáci a tagjaik között. A farkashorogra azt mondják, az ősi jelkép, és igazából nincsen köze a nácikhoz, és az „N” és „I” betűkből jött létre, ami a „Nemzeti Ideológia” rövidítése. Ennek ellentmond, hogy az Azov mozgalom jó kapcsolatokat ápol fehér felsőbbrendűséget hirdető külföldi szervezetekkel.

Túlértékelt veszélyforrás?

Bár közvetlenül a 2019-es ukrán választások előtt többen is attól tartottak, hogy az Azov megjelenésével erősödni fog a fasiszta és náci ideológia Ukrajnában, pont úgy, mint az 1930-as években Németországban, és végül át fogják venni a hatalmat, a szélsőjobboldali mozgalmak nem értek el politikai sikereket az országban.

Miután a zászlóalj a belügyminisztérium irányítása alá került, Biletszkij lemondott a fegyveresek vezetéséről, és politikai karrierjére koncentrált. A 2014-es választásokoson független képviselőként jutott be a parlamentbe, majd megalapította az ultranacionalista, szélsőjobboldali politikai szervezeteket tömörítő Nemzeti Hadtest nevű pártot.

A 2019-es választáson, ahol elsöprő győzelmet aratott a zsidó felmenőkkel rendelkező Volodimir Zelenszkij pártja, bebizonyosodott, hogy a szélsőjobboldalnak elenyésző a társadalmi támogatottsága. A Nemzeti Hadtest a szavazatok alig két százalékát szerezte meg, és nem jutottak be a parlamentbe.  

Andreas Umland Kelet-Európa-szakértő szerint az Azov Zászlóalj az orosz propaganda hatására vált legendássá. A svéd külügyi intézet elemzője a Deutsche Wellének kijelentette, hogy túlértékelt a szervezet befolyása az ukrán társadalomra, és az ukrán többsége úgy tekint rájuk, mint harcosokra, akik egy agresszor ellen küzdenek.

Biletszkijről úgy tudni, hogy most Kijev környékén harcol az orosz csapatok ellen.

Nyitókép: Az Azov Zászlóalj veteránjai egy kijevi felvonuláson, 2020 március 14-én – Fotó: STR / NurPhoto via Getty Images