Moszkva: Ha Kijev teljesíti a feltételeket, azonnal leáll a katonai művelet

Oroszország azt követeli Ukrajnától, hogy 

• állítsa le katonai tevékenységét, 
• rögzítse alkotmányában az ország semlegességét.
• ismerje el a Krímet orosz területnek, 
•  ismerje el a Donyecki és Luganszki Népköztársaságok függetlenségét

Ezeket Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője mondta hétfőn a Reuters hírügynökségnek adott interjújában. Ebben az esetben vége a háborúnak – közölte.

Peszkov megjegyezte, hogy Ukrajnának olyan alkotmánymódosításokat kell eszközölnie, amelyek értelmében az ország elutasít minden olyan célt, hogy belépjen bármilyen nyugati szövetségbe. Oroszország kész bármelyik pillanatban leállítani katonai műveletét, ha Kijev teljesíti követeléseit.

A Kreml szóvivője ragaszkodott ahhoz, hogy Oroszország nem törekszik további területi követelések megfogalmazására Ukrajnával szemben, és nem igaz, hogy Kijev megadását követelné. „Befejezzük Ukrajna demilitarizálását. De a lényeg az, hogy Ukrajna hagyja abba a katonai akciókat. Abba kell hagyniuk a katonai akcióikat, és akkor senki sem fog lőni” – mondta.

Ez nem arról szól, hogy erőszakkal elvesszük Luhanszkot és Donyecket Ukrajnától. Donyeck és Luhanszk nem akar Ukrajna része lenni. De ez nem jelenti azt, hogy emiatt el kellene pusztulniuk

– mondta Peszkov. 

Ami a többit illeti: Ukrajna független állam, amely úgy fog élni, ahogy akar, de semlegességi feltételek mellett.

Ez volt az eddigi legegyértelműbb orosz nyilatkozat arról, hogy mit várnak Ukrajnától a 12. napja tartó orosz hadművelet leállítása érdekében. Peszkov a Reutersnek adott telefoninterjúban elmondta, hogy Ukrajna tisztában van a feltételekkel. Elmondta, hogy az orosz és az ukrán delegáció közötti tárgyalások első két fordulója során, amelyre a múlt héten került sor, minden követelést megfogalmaztak és átadtak.

Az orosz követelések hétfői felvázolása azért érdekes, mert Oroszország és Ukrajna küldöttségei a tervek szerint hétfőn találkoznak, hogy harmadjára is tárgyaljanak az orosz offenzíva beszüntetéséről. 

Az ukrán fél részéről egyelőre nem érkezett azonnali reakció Moszkva követeléseire.

Oroszország északról, keletről és délről támadja Ukrajnát, olyan városokat ostromolva, mint Kijev, Harkiv és Mariupol. A harcok február 24-én kezdődtek, rögtön azután, hogy Putyin függetlenként ismerte el Kelet-Ukrajna két szakadár régióját, ahol 2014 óta orosz támogatású szakadárok harcolnak az ukrán kormányerők ellen. Ezt a lépést a Nyugat törvénytelennek ítélte.

A február 24-én indított invázió a második világháború óta a legsúlyosabb menekültválságot okozta Európában, világszerte felháborodást váltott ki, miközben a Nyugat válaszul példátlanul súlyos szankciókat vezetett be Moszkva ellen.

Nyitókép: Ukrán férfiak rögtönzött katonai kiképzésen a helyi önkormányzat épületében, az orosz ostromra készülő Lvivben, március 7-én – Fotó: Dan Kitwood/Getty Images