Szén és acél – emiatt fontosak Oroszországnak a szakadár ukrán területek

Vlagyimi Putyin hétfőn bejelentette, hogy Oroszország független államként ismeri el az Ukrajna keleti részén 2014 után önhatalmúlag megalapított Donyecki Népköztársaságot és a Luhanszki Népköztársaságot, majd közölte, hogy békefenntartó erőket küld a szakadár területekre.

Mikor jöttek létre?

A nemzetközi közösség által el nem ismert szakadár népköztársaságok 2014-ben alakultak, miután az ukránok a kijevi Majdan térről indult forradalom alatt elűzték az ország oroszbarát elnökét, Viktor Janukovicsot.

Az Ukrajna keleti részén található Donyec-medencében, másnéven Donbaszban, ahol jelentős számban élnek orosz anyanyelvű emberek, szakadárok egy csoportja, Moszkva támogatásával, fellázadt az új kijevi vezetés ellen, és miután Oroszország a területen élő oroszok megvédésére hivatkozva elfoglalta a Krím-félszigetet, Donbaszban polgárháború tört ki.

Az Oroszországgal határos Luhanszk és Donyeck megyékben folyó háborút a szakadárok és a kijevi kormány között a 2014-ben, majd 2015-ben létrejött Minszki megállapodásoknak kellett volna leállítania.

A megállapodás értelmében a két megye kisebb, keleti részei a szeparatisták irányítása alatt maradtak. Ezek lettek a Donyecki Népköztársaság, és a Luhanszki Népköztársaság.

Azonban a kisebb összecsapások azóta is folytatódtak. A beszámolók szerint nagyjából 14 ezer ember halt meg, és a harcok, valamint a gazdasági nehézségek miatt több mint kétmillióan menekültek el a két szeparatista irányítás alatt álló területről, a többségük, nagyjából 1,5 millióan a kijevi kormány irányítása alatt álló területekre.

Miért fontos Oroszországnak?

„Ukrajna szíve.” Így is emlegetik az Ukrajna keleti részén, az orosz határnál található Donbaszt, vagy Donyec-medencét. Ez ugyanis az ország szénbányászati és acélipari központja. 

A terület az ukrán GDP nagyjából húsz százalékát termeli, és az ukrán export nagyjából negyede is innen származik. Emellett a kelet felé Oroszország alá is benyúló donbaszi szénmező a negyedik legnagyobb Európában: a becslések szerint tízmilliárd tonna szén található ott.

Jelenleg 121 bánya található a Donyec-medencében, és ebből 88 van az oroszbarát szeparatisták által irányított területeken – írta az NBC News, az ukrán energiaügyi minisztérium adataira hivatkozva. Szakértők szerint azonban a bányák már több gondot jelentenek, mint amennyi hasznuk van.

Az 1980-as évek óta (a donbaszi szénbányászat) veszteséges, drága és mesterségesen tartják életben, szociális okok miatt

– jelentette ki Deutsche Wellének Ewald Böhlke, a Német Külügyi Intézeten belül működő, Ukrajnával és Oroszországgal foglalkozó Berthold Beitz Center igazgatója. Az NBC beszámolója szerint a szakadár területeken legalább húsz bányát zártak be, de szakértők szerint nem szakszerűen, így azok időzített bombaként, súlyos környezeti katasztrófával fenyegetnek a következő években.

Hadiipar az oroszoknak

A területen a Szovjetunió idején alakítottak ki nehézipart, aminek egyik legfontosabb felvevőpiaca Oroszország, és különösen az orosz hadsereg – írta a DW. Az ukrán vezetés 2014 tavaszán jelentette be, hogy felfüggesztik a katonai együttműködést Moszkvával, és nem fognak katonai eszközöket szállítani az oroszoknak.

Ez jelentős gondot jelent Oroszországnak. Ahogy a DW írta, az orosz interkontinentális ballisztikus rakéták közül 12 típus származik a donbaszi Dnyipro városából – ahol az egykori Szovjetunió egyik legnagyobb rakétagyártó üzeme volt – és a pótalkatrészek is onnan érkeznek, valamint a karbantartásban is fontos szerepet játszanak. Emellett a Donyec-medencében készül az orosz tankokhoz felhasznált különleges acél is, az orosz harci helikopterekbe pedig a Zaporizzsja városában épített hajtóműveket építik be.

Ugyanakkor a donbaszi gyáraknak szintén fontos az orosz piac – figyelmeztettek szakértők. A termékeket kifejezetten az oroszok számára készítik, és a gyártást nem lehet olyan könnyen átalakítani más országok igényeinek kiszolgálására.

Putyin szerint a terület Oroszország része

Moszkva szerint a területen élő oroszokat védik az ukrán nacionalizmustól, és az ország vezető politikusai és Vlagyimir Putyin többször is kijelentette, hogy az „ukrán és orosz egy nép”, Donyec-medence pedig történelmi orosz terület, olyan, hogy ukrán állam pedig nem létezik.

Bár az érintett térségben nagy számban élnek orosz anyanyelvű emberek, 1991-ben Donyec és Luhanszk lakosainak 83 százaléka szavazott amellett, hogy Ukrajna függetlenné váljon és kilépjen a Szovjetunióból. Egy 2021-es felmérés szerint Donbasz kijevi irányítás alatt álló részén a többség azt akarja, hogy a szepartista régiókat újra Ukrajna irányítsa, míg a szeparatista területeken élők több mint ötven százaléka akar Oroszországhoz csatlakozni

A térségbe egyébként Sztálin idején telepítettek be oroszokat, miután ott legalább hárommillió ukrán halt éhen az 1932-33-as holodomor  (éhhalál) idején. Ezután kezdődött meg a terület iparosítása, és vált a Donyec-medence a Szovjetunió egyik legfontosabb bányászati acél- és hadiipari központjává.

Nyitókép: Ukrajna térképét ábrázoló graffiti Kijevben. Fotó: Sergii Kharchenko/NurPhoto via Getty Images