USA: Oroszország egyáltalán nem von ki csapatokat, sőt hétezer újabb katonát vezényeltek a határhoz

Az Egyesült Államok arra figyelmeztetett, hogy Oroszország a héten nagyjából hétezer katonát vezényelt Ukrajna határai közelébe, annak ellenére, hogy a Kreml korábban kijelentette, hogy csapatokat vontak ki a térségből, írja az Associated Press hírügynökség.

Az orosz védelmi minisztérium videója szerint egy páncélozott járművekből álló szerelvény halad át egy hídon a Krímről, amelyet Oroszország 2014-ben csatolt el Ukrajnától. Azt is bejelentették, hogy több harckocsiegységet vonatokra raknak, hogy a kiképzési gyakorlatok után visszatérjenek állandó bázisukra.

Egy magas rangú amerikai kormányzati tisztviselő szerint, a Kreml állításaival ellentétben Oroszország 7000 katonával növelte erőit Ukrajna közelében, és a csapatmozgások szerdán is folytak. Ned Price külügyminisztériumi szóvivő szerint az Egyesült Államok az elmúlt napokban több orosz erőt látott, nem kevesebbet. Arra a kérdésre, hogy miért állítják az oroszok, hogy visszavonulnak, amikor a kormányzati hírszerzés, a kereskedelmi műholdfelvételek és a közösségi médiában közzétett videók nem mutatnak erre bizonyítékot, Price azt mondta: 

Ez az orosz játszma forgatókönyve: olyan képet festenek a nyilvánosságban, mintha visszavonulnának, miközben épp az ellenkezőjét teszik.

A Maxar Technologies, egy kereskedelmi műholdképeket készítő cég, amely figyelemmel kíséri az orosz haderőfejlesztést, szerdán arról számolt be, hogy az új műholdas fényképek fokozott orosz katonai tevékenységet mutatnak Ukrajna közelében, beleértve egy pontonhíd építését Fehéroroszországban, kevesebb mint 6 kilométerre az ukrán határtól.

Amerikai források szerint ráadásul jelentősen nőtt az orosz propagandatevékenyég is, egyre több az álhír, amelyeket a Kreml ürügyként használhat egy invázióhoz. Ilyenek az ukrán erők által végrehajtott tömeggyilkosságokról, állítólagosan megölt civilek jelöletlen sírjairól szóló jelentések, olyan kijelentések, amelyek szerint az Egyesült Államok és Ukrajna biológiai vagy vegyi fegyvereket fejleszt, valamint olyan állítások, amelyek szerint a Nyugat gerillákat juttat be ukránok megölésére.

Közben a Moszkva által támogatott kelet-ukrajnai szakadárok azzal vádolták csütörtökön a kijevi kormányerőket, hogy az elmúlt 24 órában négyszer nyitottak tüzet a területükre. Egyelőre nem derült ki, hogy az incidensek mennyire súlyosak, és nem érkezett azonnali reagálás sem Ukrajnától, sem az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettől (EBESZ), amely figyelemmel kíséri a kelet-ukrajnai helyzetet, bár az elmúlt napokban kivonta megfigyelői jó részét az érintett térségből.

A lövésekről szóló állítások az önhatalmúlag kikiáltott Luhanszki Népköztársaság képviselői által kiadott nyilatkozatban szerepeltek. Azt állították, hogy az ukrán kormányerők csütörtökön négy különböző incidensben aknavetőket, gránátvetőket és géppuskát vetettek be. „Ukrajna fegyveres erői durván megsértették a tűzszüneti rendszert, nehézfegyvereket használtak, amelyeket a minszki megállapodások értelmében vissza kellett volna vonni” – fogalmaztak a közleményben.

A Nyugat nem hisz a Kremlnek

Oroszország a nyugati becslések szerint már több mint 150 ezer katonát vonultatott fel Ukrajnától keletre, északra és délre. Bár az orosz invázió nem indult meg szerdán, ahogy azt az Egyesült Államok és szövetségesei jósolták, a fenyegetés továbbra is erős, és Európa biztonsága és gazdasági stabilitása a tét, közölték amerikai kormányzati tisztviselők.

Vlagyimir Putyin orosz elnök jelezte, hogy békés utat akar a válságból való kilábaláshoz, Joe Biden amerikai elnök pedig azt ígérte, hogy az Egyesült Államok továbbra is minden esélyt megad a diplomáciának, de szkeptikus hangot ütött meg Moszkva szándékait illetően. Biden azt is hangsúlyozta, hogy Washington és szövetségesei nem engednek az Ukrajna szuverenitását tiszteletben tartó alapelvekből.

Nem láttunk visszalépést

– mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter az ABC Newsnak. Blinken szerint Putyin bármikor meghúzhatja a ravaszt. "Ma is meghúzhatja. Holnap is meghúzhatja. Meghúzhatja a jövő héten. Az erő rendelkezésére áll, ha újra agressziót tervez Ukrajna ellen."

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szintén azt mondta, hogy a szövetség nem látja, hogy az orosz erők visszavonulnának. A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója előtt azt mondta:

Ha valóban elkezdik az erők visszavonását, azt üdvözölni fogjuk, de ezt még meg kell várni. 

Eközben a szövetség ezen a héten megvizsgálja, hogyan és mikor küldhetne gyorsan csapatokat és felszerelést az Oroszországhoz legközelebb eső országokba és a fekete-tengeri térségbe, ha Moszkva inváziót rendelne el.

Ben Wallace brit védelmi miniszter a Sky Newsnak azt mondta, hogy az orosz visszavonulás helyett tábori kórházak és a stratégiai fegyverrendszerek telepítését lehet megfigyelni a térségben.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sem hiszi el az orosz kivonulásról szóló állításokat. „Mi ez az egész? Filmeznek, kivonulnak, majd újra visszatérnek” – mondta szerdán Mariupolban. 

Túl korai még örülni. 

– mondta az ukrán vezető, aki a szerdát a nemzeti egység napjává nyilvánította.

Mit akarnak az oroszok?

A Kreml azt akarja, hogy a Nyugat tartsa távol Ukrajnát és más volt szovjet államokat a NATO-tól, állítsa le a fegyverek telepítését az orosz határok közelében, és vonja vissza erőit Kelet-Európából. Az Egyesült Államok és szövetségesei határozottan elutasították ezeket a követeléseket, de felajánlották, hogy tárgyalásokat folytatnak Oroszországgal az európai biztonság megerősítésének módjairól.

Oroszország közben folyamatosan erődemonstrációt tart. Orosz vadászgépek szerdán kiképzőrepüléseket hajtottak végre Fehéroroszország felett, ejtőernyősök lőgyakorlatokat tartottak belarusz lőtereken egy hatalmas hadgyakorlat részeként. Vlagyimir Makei fehérorosz külügyminiszter szerint a hadgyakorlatok vasárnapi befejeztével minden orosz csapat elhagyja az országot.

Oroszország paranoiának és őrültségnek gúnyolja a közelgő invázióra vonatkozó nyugati figyelmeztetéseket. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szarkasztikusan mutatott rá a szerdán kezdődő invázióra vonatkozó figyelmeztetésekre, mondván, hogy az orosz tisztviselők jól aludtak. A Welt című német napilap kérdésére, hogy Oroszország szerdán támadásra készül-e, Vlagyimir Csizsov, Oroszország európai uniós nagykövete viccelődött: „Európában ritkán kezdődnek háborúk szerdán. Nem lesz eszkaláció sem a jövő héten, sem az azt követő héten, sem a következő hónapban” – mondta.

Kamala Harris, amerikai alelnök részt vesz a hétvégi müncheni biztonsági konferencián. Harris a tervek szerint pénteken találkozik Stoltenberggel, és többoldalú megbeszélést folytat a balti államok, Lettország, Litvánia és Észtország vezetőivel, majd szombaton beszédet tart az orosz agresszió megállítására tett erőfeszítéseiről. A beszéd után Harris a tervek szerint találkozik Zelenszkijjel és Olaf Scholz német kancellárral.

Nyitókép: ukránpárti tüntető Gdanszkban – Fotó: Mateusz Slodkowski/SOPA Images/LightRocket via Getty Images