2022. február 12. 22:00
Szombati telefonbeszélgetésük során Putyin elutasította az amerikai hisztériakeltést, ami tetőfokára hágott.
Szombaton telefonon beszélt egymással Joe Biden amerikai, és Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai krízisről. A két nagyhatalom vezetői 62 percig beszéltek egymással, írja az MTI.
Joe Biden azt mondta Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy súlyos ára lesz egy Ukrajna elleni esetleges támadásnak, közölte a Fehér Ház. Az Egyesült Államok elnöke leszögezte:
az USA és szövetségesei gyors és határozott választ adnak egy esetleges orosz offenzívára, és súlyos árat fizettetnek Moszkvával.
Biden szerint egy invázió nagy szenvedést okozna az embereknek, és megrendítené Oroszország helyzetét. Az amerikai elnök jelezte: Washington kész folytatni a diplomáciai párbeszédet, ugyanakkor más forgatókönyvekre is felkészült.
Egy névtelenül nyilatkozó amerikai tisztségviselő azt mondta, hogy a beszélgetés hatására sem történt alapvető változás az elmúlt hetekben megfigyelt dinamikában.
Putyin tartja a kapcsolatot
A beszélgetés során Putyin elutasította az amerikai hisztériakeltést, ami szerinte a tetőfokára hágott. Jurij Usakov, a Kreml külpolitikai tanácsadója a beszélgetéssel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az elmúlt napokban és órákban az abszurditásig fokozódott a helyzet.
Az amerikaiak még az orosz invázió napját is bejelentették, miközben katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának.
Usakov hangsúlyozta: a vezetők ennek ellenére megállapodtak abban, hogy minden szinten fenntartják a kapcsolatot.
Putyin azt mondta Bidennek, hogy Moszkva meg fogja vizsgálni az amerikai elnök javaslatait, amelyeket a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz követelésre adott, noha azok továbbra sem reagálnak a legalapvetőbb orosz aggodalmakra, csak megismétlik a NATO korábbi, január 26-i ajánlatát, amelyre már készült orosz válasz.
Az orosz elnök szerint Ukrajna felfegyverzése veszélyt jelent, és a jelenlegi helyzet olyan körülményeket teremthet, amelyek ukrán provokációhoz vezethetnek. Putyin megjegyezte: a Nyugat nem gyakorol kellő nyomást Kijevre, hogy tartsa be a kelet-ukrajnai konfliktust rendezni hivatott minszki egyezményeket.
Háború fenyeget
Kelet-Ukrajnában 2014 márciusa óta dúl kisebb-nagyobb intenzitással fegyveres konfliktus az Moszkva-barát szakadárok és az ukrán hadsereg között.
Oroszország több mint százezer katonát vonultatott fel az ukrán határhoz, az USA és a NATO szerint Putyun elnök invázióra készül. Moszkva tagadja, hogy meg akarná támadni nyugati szomszédját, és azt követeli, hogy az észak-atlanti katonai szövetség vonuljon ki Kelet-Európából, és mondjon le a további keleti bővítésről. A feszültségre válaszul a NATO-országok csapatokat és felszerelést telepítettek több, Ukrajnával közös határon osztozó tagországba.
Az Egyesült Államok pénteken azt közölte szövetségeseivel, hogy értesülései szerint Oroszország február 16-án szerdán megindítja az offenzívát Ukrajna ellen. A feszültség fokozódása miatt számos ország – köztük Németország, Dánia, Hollandia, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lettország és Észtország – azt javasolta állampolgárainak, hogy hagyják el Ukrajnát. Az Egyesült Államok kijevi nagykövetségének nem létfontosságú feladatot ellátó tagjait visszahívták, és Oroszország is megkezdte diplomáciai jelenlétének csökkentését Ukrajnában.
A helyzet kiéleződése miatt folyamatosak a magas szintű diplomáciai egyeztetések. Szombaton Szergej Lavrov orosz külügyminiszter amerikai kollégájával, Antony Blinkennel egyeztetett telefonon. Emellett Emmanuel Macron francia államfő Putyinnal, Bidennel, Olaf Scholz német kancellárral, illetve Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszélést.
Nyitókép: február 12-én, szombaton háborúellenes tömegtüntetést tartottak Kijevben – Fotó: STR/NurPhoto via Getty Images