Útzár, határblokád, verekedés – országos tiltakozássá nőtt egy környezetvédelmi ügy Szerbiában

Első ízben történt meg a hétvégén, hogy demonstráló polgárok zártak le egy határátkelőhelyet Szerbiában: több környezetvédő szervezet kezdeményezésére szombaton két órán át szünetelt a forgalom a Szerbia és Bosznia-Hercegovina közötti Trbušnica átkelőnél.

A Loznica közelében lévő átkelő blokádja egy hónapok óta húzódó tüntetéssorozat egyik állomása volt: a demonstrálók azt követelik a szerb kormánytól, hogy állítsa le az ország nyugati részében tervezett lítiumbányászatot, ne nyissa meg a Rio Tinto vállalat bányáját, illetve hozzon nyilvánosságra minden szerződést, amit ezzel a céggel kötött.

A Loznica közelében élők ugyanis nem örülnek annak, hogy a világ egyik vezető bányászvállalata, a Rio Tinto éppen erre a vidékre vetett szemet még évekkel ezelőtt. Az, hogy a vidék felkeltette a Rio Tinto érdeklődését, abból fakad, hogy

éppen itt, a Jadar folyócska völgyében fedeztek fel 2004-ben egy új ásványt, a nátrium-lítium-boroszilikát-hidroxidot, azaz a jadaritot,

amelynek lítiumtartalma kiválóan alkalmazható a gyógyszeriparban és az akkumulátorgyártásban.

Az angol–ausztrál bányaipari konszern problémái Szerbiában akkor kezdődtek, amikor több helyi környezetvédelmi szervezet még tavalyelőtt tiltakozni kezdett a vállalat ellen, aggódva a tervezett bányának a nyugat-szerbiai ökoszisztémára gyakorolt esetleges káros hatása miatt, illetve a lehetséges környezetrombolástól tartva. Később számos környezetvédelmi szervezet csatlakozott a tiltakozókhoz, és válaszokat követelt arról, hogy a jadarit kitermelése milyen következményekkel jár a környezetre.

Az elsődleges tervek szerint a Rio Tinto tavaly, az év végén nyitotta volna meg a bányát, azonban ez egyelőre még mindig nem történt meg, elsősorban az egyre nagyobb számú tiltakozó civil miatt.

Az első nagyobb tiltakozást a vállalat tervei ellen még tavaly áprilisban tartották a nyugat-szerbiai Dobrinja faluban, ahol a helyiekhez nagyszámú polgár és környezetvédelmi aktivista csatlakozott a környező városokból is. Több ellenzéki párt is támogatásáról biztosította a demonstrálókat, akik elsősorban attól tartanak, hogy a bánya miatt a Drina folyó és környéke nehézfémmel és kénsavval szennyeződik. Egyes becslések szerint a szennyezés mintegy 300 négyzetkilométeres térségben jelentene veszélyt a polgárok egészségére.

A Rio Tinto igyekszik menteni a menthetőt, tavaly júniusban bejelentette, hogy több mint 100 millió dollárt fektet környezetvédelembe, és közel 40 millió dollárt egy víztisztító telep felépítésébe. A polgárokat ez a bejelentés nem győzte meg, már a nyáron több mint százezer szignó szerepelt egy petíción, amelynek aláírói elutasítják, hogy a nevükben a kormány megsemmisítse a Jadar völgyét, megmérgezze a folyók vizét, beszennyezze a levegőt, és veszélyeztesse a helyiek egzisztenciáját.

Helyi ügyből országos tüntetéssorozat, incidensekkel

A kormány nem lépett, az aggódó polgárok, a környezetvédelmi szervezetek, a szakmai nyilvánosság egy része és számos ellenzéki szerveződés pedig tavaly november végén szervezett újabb nagyszabású demonstrációt a loznicai városháza előtt. Követelték, hogy a város területrendezési tervéből, amely rendelkezik a majdani ipari beruházásokról, töröljék a Jadar völgyében megnyitni tervezett bányát, amely még mindig nem kapta meg az építési engedélyt, mert nem készült el az annak a környezeti hatásait felbecsülő tanulmány.

Ugyanebben az időszakban több más szerbiai városban is tiltakozó megmozdulásokat tartottak a kormány tervezett törvénymódosítása miatt is, amely lehetővé tette volna, hogy a magánkézben levő ingatlanokat a korábbinál jóval egyszerűbb és gyorsabb módon sajátítsa ki az állam. Ez a Jadar völgyében lehetővé tette volna, hogy az állam előbb kisajátítsa a polgárok földjeit, majd azokat eladja a Rio Tintónak.

És bár a kormány egy idő után meghátrált a népharag elől, a tüntetések folytatódtak, a lítiumbánya ellenzőinek hangja egyre hangosabbá vált, és decemberben több hétvégén is nagy tömegeket megmozgató demonstrációkat tartottak – már nemcsak a Jadar völgyében, hanem Belgrádban és más városokban is. A követelések középpontjában mindenütt a helyi környezetvédelmi problémák megoldása állt, természetesen a legnagyobb veszélynek tartott lítiumbányászati projekt leállításának követelése mellett.

A december 4-i tüntetéssel az RTL Híradó is foglalkozott:

A rendszeressé vált megmozdulásokban kis szünet következett szilveszterkor és január elején az ortodox karácsony alkalmából, de a múlt hétvégén ismét aktivizálták magukat a környezetvédők, és az egyik legnagyobb megmozdulást a szerb-boszniai határátkelőt célozva szervezték meg. A szervezők azt üzenték, mindaddig folytatják az útlezárásokat, amíg Aleksandar Vucic szerb államfő és a kormány nem helyezi hatályon kívül a lítiumbányászatot lehetővé tevő kormányrendeletet. Hazugságnak nevezték az állam- és a kormányfő azon állításait, miszerint a polgárok követeléseinek eleget tettek.

A határátkelőt a demonstrálók mintegy két órán át tartották blokád alatt, ez alatt az idő alatt a rendőrség nem avatkozott be.

Nem volt ennyire idilli a demonstráció más városokban, ahol több incidens is tarkította az útlezárásokat, Preljina közelében majdnem verekedés tört ki a demonstrálók és a kormánypártiak között, Sabac városánál pedig egy autós nekiment az egyik tüntetőnek, könnyebb sérüléseket okozva.

A környezetvédők, akik a szombatokat az útlezárásoknak szentelik, a hétköznapokon is aktívak: a múlt héten tiltakozó megmozdulást tartottak a kormány épülete előtt Belgrádban, miközben az aktivisták átadták követeléseiket a kormánynak. Egyúttal bejelentették, hogy ha nem tesznek eleget a követelésüknek (a lítiumbányászatot célzó projekt leállításának), akkor a következő alkalommal már két határátkelőt zárnak le, majd megkezdik a vasúti közlekedés blokádját is.

Szerbiában áprilisban parlamenti választások lesznek, így aztán a kormányzó Szerb Haladó Pártnak nagyon nincsenek ínyére a tüntetések, útlezárások, hiszen ezek komoly tömegeket mozgatnak meg, és nem éppen a legkedvezőbb színben tüntetik fel az államvezetést. Ráadásul Aleksandar Vucic államfő és Ana Brnabic kormányfő az utóbbi hónapokban több olyan kijelentést tett, amelyeket megvizsgálva nem lehet bizonyossággal megállapítani, hogy Szerbiának vannak-e anyagi természetű kötelezettségei a Rio Tinto felé.

Mi több, az sem egyértelmű, hogy létezik-e olyan szerződés, amelynek értelmében Szerbia köteles lenne kártérítést fizetni a cégnek, amennyiben meghiúsul a lítiumbányászat. Az államfő és a kormányfő ugyanis több ízben állította ezt, illetve ennek az ellenkezőjét is, majd azzal próbálták ezt kimagyarázni, hogy a bányavállalat esetleg beperelhetné kártérítésért az országot, amennyiben nem nyílik meg a bánya.

Mindennek ellenére Vucic elnök a köztévé műsorában jelentette be, hogy a kormány minden megállapodást, amit a Rio Tintóval kötött, megsemmisít. Ez azonban mindmáig nem történt meg – és máris szerveződnek a szombati demonstrációk.

Nyitókép: A december 4-ei belgrádi tömegtüntetés – Ekoloski Ustanak / Facebook