Árammal, gázolajba áztatott étellel, korbáccsal kínozták az ellenzékieket Szíriában

A szíriai polgárháború több mint egy évtizede, 2011 márciusa óta tart. Bassár el-Aszad elnök diktatórikus rendszere ellen az Arab tavasz néven ismert lázadáshullám részeként kezdődtek tüntetések, amelyeket a rendőrség és a hadsereg vérbe fojtott. A tüntetésekből lázadás, majd Szíria etnikai és vallási megosztottsága miatt polgárháború lett. A kibontakozó konfliktusba beavatkozott Törökország, Irán, az Öböl-menti arab monarchiák és később Oroszország is, illetve megerősödtek az iszlamista szélsőségesek, akik Iszlám Állam néven úgynevezett kalifátust próbáltak létrehozni.

A polgárháborúban a kormányerők vegyi fegyvereket is bevetettek, illetve sűrűn lakott városokat lőttek szét teljesen, mit sem törődve a civil áldozatokkal. A polgárháború áldozatainak számát legalább félmillióra teszik, milliók menekültek el az országból. Az orosz beavatkozás végül megmentette Aszad hatalmát, ma is ő uralja az ország területének nagyobb részét.

A rettegett al-Hatib börtön foglyai

Szerdán a németországi Koblenz bírósága emberiesség elleni bűntettek miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte Anwar Raslant, a szíriai hírszerzés volt ezredesét. Raslan a szíriai hírszerzés rettegett börtönét, a damaszkuszi Al-Hatibot vezette, ahol csaknem négyezer rabot kínzott vagy kínoztatott meg az Aszad-rezsim elleni első tüntetések után. Az ítélet szerint az 58 éves Raslan legalább 27 fogoly meggyikolását és legalább 4000 fogoly kínzását felügyelte, valamint részt vett a foglyok szexuális zaklatásában és rendkívül kegyetlen szexuális erőszakcselekményekben is. 

A 108 napon át tartó perben 50 olyan ember tanúvallomását hallgatták meg, akik ott voltak az al-Hatib börtönben. Raslan a perben azt állította, hogy nem tudott az őrök kegyetlenkedéseiről, néhány rabnak pedig még segíteni is próbált.

A New York Times beszámolója szerint a koblenzi bíróságon elhangzott tanúvallomásokban szinte felfoghatatlan körülményekről számoltak be az egykori fogvatartottak. Az al-Hatib börtönbe való megérkezésük után egyórás korbácsolással vagy veréssel fogadták őket. Zsúfolt, levegőtlen cellákban helyezték el őket, gázolaj ízű krumplit kellett enniük, és a vécékagylóból ittak. Az egyik egykori fogvatartott arról beszélt, hogy a folyosón holttestek mellett haladtak el. Egy nő vallomásában azt mondta,

kihallgatása közben áramot vezettek a kezébe, a lábába és a mellkasába.

Raslan 2012-ben, a háború második évében hagyta el Szíriát, és csatlakozott az ellenzékhez, ennek köszönhetően 2014-ben menedékjogot kapott Németországban. 2019-ben már a német hatóságok fogták el. 

Univerzális igazságszolgáltatás

A koblenzi bíróság ítélete több szempontból is rendhagyó. Raslant egy államilag szervezett bűncselekmény-sorozat elkövetőjeként vádolták meg, a bűncselekményt nem Németországban és nem német állampolgárok ellen követték el. A bíróság azonban a nemzetközi jog által biztosított univerzális joghatóság elve alapján járt el, mivel olyan súlyos bűncselekményekről volt szó, amelyeket az elkövetés helyére, az elkövető vagy a sértett állampolgárságára tekintet nélkül minden államnak üldöznie kell.

Az egyetemes joghatóság fogalma a nürnbergi perig nyúlik vissza. Izrael a zsidók deportálásának és meggyilkolásának fő szervezőjeként elítélt Adolf Eichmann 1961-es perében alkalmazta, majd Spanyolország 1998-ban erre az elvre hivatkozva követelte Nagy-Britanniától, hogy tartóztassa le Augusto Pinochet tábornokot, az egykori chilei diktátort. A mostani ítélet Szírián túlmutató precedenst teremtett Stefanie Bock, a Marburgi Egyetem Háborús Bűnügyi Perek Nemzetközi Kutató és Dokumentációs Központjának igazgatója szerint: az eljárás ugyanis egy jelenleg is hatalmon lévő kormány által elkövetett bűnöket szankcionálta.

Ez azt jelenti, hogy nincs biztonságos menedék a háborús bűnösök számára. Egyértelműen azt jelzi, hogy a világ nem fog tétlenül állni

– fogalmazott Bock az ítéletről, amelyet jogvédők és szíriai túlélők is üdvözöltek, és amely mérföldkőnek számít a 11 éve tartó szíriai háborúban elkövetett bűnök elszámoltatásában.

Szíria ügyében nem lesz nürnbergi per

Az ítélet azonban rávilágít arra is, hogy a nemzetközi erőfeszítések korlátozottan hatékonyak, ha a Szíriához hasonló országok háborús bűnöseinek bíróság elé állításáról van szó. Anwar Raslan ugyanis csak egy kis fogaskerék volt az elnyomó államhatalom hatalmas gépezetében. Nála jelentősen nagyobb hatalommal rendelkező, akár tömeges polgári halálesetekhez vezető döntéseket meghozó bűnösök ma is szabadon élnek Szíriában, beleértve az ország elnökét, Bassár el-Aszadot is.

Raslan 2012-es távozása után még évekig folytak a harcok: a szíriai erők vegyi fegyvereket vetettek be, a lázadók üldözésével, a lakónegyedek lebombázásával pedig éhezésbe taszították a polgári lakosságot. Háborús bűnöket követtek el az Aszadot sikertelenül megdönteni akaró felkelők ugyanúgy, mint azok az Iszlám Államhoz és az al-Kaidához tartozó terroristák is, akik kihasználták a Szíriában uralkodó zűrzavart. Közülük azonban csak kevesek ellen indult eljárás.

Szakértők szerint nem véletlen, hogy az Aszad-rezsim vezető tisztségviselői ellen a nemzetközi közösség nem tud olyan keményen és hatékonyan fellépni, mint például a második világháború után a náci vezetőkkel vagy a ruandai népirtás felelőseivel szemben. Aszad elnök és vezető tisztségviselői ugyanis csak nagyon ritkán utaznak külföldre, ha pedig mégis, csakis baráti helyszínekre mennek, például az Aszad-rezsimet támogató Oroszországba. 

A nemzetközi jog is tehetetlen: Szíria nem tagja a Hágai Nemzetközi Bíróságnak, Oroszország és Kína pedig vétójogával akadályozta meg, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa bíróság elé állítsa Szíriát. A szíriai áldozatoknak és jogvédőknek így egyetlen reményük maradt: az egyetemes joghatóság elve, amely alapján Anwar Raslant is elítélték.

Megismerni a rendszer működését

A szíriai menekültek százezreinek menedéket nyújtó Németország – részben éppen saját múltja miatt – az ilyen vádemelések helyszíne lett. Az ügyészek Németországon belül és kívül, számos tanú meghallgatásával építették fel a vádat Anwar Raslan ellen. Ehhez egy a szíriai rezsim működését és vezetői döntéshozatalt vizsgáló, illetve arról bizonyítékokat gyűjtő külön nyomozás adatait is felhasználták. A Németországban az univerzális joghatóság szellemében lefolytatott korábbi ügyek a Ruandában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban elkövetett bűncselekményekkel, illetve a közelmúltban az Iszlám Állam által Irakban a jazidikat érintő népirtással foglalkoztak.

Wolfgang Kaleck, az Anwar Raslan perében az áldozatokat képviselő Alkotmányos és Emberi Jogok Európai Centrumának alapítója a New York Timesnak arról beszélt, hogy a nürnbergi perekben a náci rezsim vezetőit állították bíróság elé, azonban számos olyan személyt – például orvosokat, üzletembereket vagy propagandistákat – is a törvény elé citáltak, akik fontos szerepet játszottak a náci elnyomásban.

Ez tette lehetővé, hogy képet kapjunk arról az apparátusról, amely a holokauszthoz vezetett

 – mondta Wolfgang Kaleck, hozzátéve: Anwar Raslan pere pedig „az első lépés annak érdekében, hogy képet kapjunk az al-Aszad rezsim által elkövetett bűncselekményekről”.

A nürnbergi perben az amerikai főügyész, Robert Jackson úgy döntött, hogy a nácik saját feljegyzéseire és dokumentumaira építi fel érvelését – ezeket hatalmas tömegben foglalták le a Németországot megszálló szövetségesek. Ezek a dokumentumok jelentik az alapját annak, amit ma a Harmadik Birodalom belső működéséről, illetve a holokauszt megszervezéséről tudunk.

Más vádemelések már készülnek Németországban: hamarosan az emberiesség elleni bűncselekmények és súlyos testi sértések vádjával áll bíróság elé egy szíriai orvos, aki a gyanú szerint egy titkos katonai börtönben foglyokat kínzott meg, és legalább egyikük meggyilkolásában is részt vett. Kaleck szerint ha most nem fognak hozzá a közepes és alacsonyabb szintű bűnösök elszámoltatásának, később esélyük sem lesz bíróság elé állítani Bassár al-Aszadot vagy a szír titkosszolgálat vezetőjét.

„Ezt az embert, aki egykor zsarnoknak, a börtön hatalmas vezetőjének tartotta magát, gyengének és megalázottnak láttam a bíróság előtt” – mondta Mahran Aoiun, akit a szíriai polgárháború kezdeti éveiben kétszer is őrizetbe vettek. Hozzátete:

Most azok az emberek az erősebbek, akiket megkínzott.

Nyitókép: Anwar Raslan tárgyalásán a németországi Koblenzben. – Fotó: Thomas Frey / Pool / AP