Több mint 160 ember halt meg eddig a kazah tüntetések leverésében

Legalább 164 ember halt meg Kazahsztánban az erőszakos kormányellenes tüntetések során, közölte vasárnap több lap és hírügynökség is kazahsztáni egészségügyi illetékesekre hivatkozva. A BBCés az AFP szerint ha ez a szám megerősítést nyer, akkor a korábban ismert 44 halálos áldozathoz képest drámaian nagy a halálos áldozatok számában az emelkedés.

A jelentések szerint csak Almatiban, ahol a leghevesebb összecsapások voltak a tüntetők és a rendőrség között, 103 halottja van az erőszakos eseményeknek. Kaszim-Zsomart Tokajev elnök azt mondta, hogy húszezer „bandita” támadta meg Almatit, és hogy utasította a biztonsági erőket, hogy figyelmeztetés nélkül tüzeljenek. A biztonsági erők azt közölték, hogy a tüntetők megpróbálták átvenni a város rendőrőrseit, de sikerült a „randalírozókat” likvidálni.

Kaszim-Zsomart Tokajev elnök vasárnap válságtanácskozást tartott. A fegyveres zavargások kezdete óta közel 6000 embert tartóztattak le, köztük sok külföldi állampolgárt, közölte a válságtanácskozás után a kazah elnöki hivatal. Az elnöki közlemény szerint a helyzet stabilizálódott, a csapatok folytatják a tisztogatási műveleteket, és őrzik a stratégiai létesítményeket.

Szombaton a kazah hatóságok közölték, hogy hazaárulás gyanújával letartóztatták Karim Maszimovot, az ország korábbi hírszerzési főnökét. További részleteket nem közöltek.

Kazahsztán, olajhatalom

A kazahsztáni helyzet akkor kezdett eszkalálódni, amikor az üzemanyagárak emelkedése miatti január 2-án kezdődött tüntetések zavargásokba mentek át, és az egész országra kiterjedtek. Az üzemanyag-drágulással kapcsolatos zavargások a vezetők lemondásához és a tüntetők elleni véres fellépéshez vezettek.

A fegyveres felkelés, forradalom formáját öltő összecsapások a kormánnyal és Nurszultan Nazarbajev volt elnökkel szembeni elégedetlenséget tükrözik. Nazarbajev, aki Orbán Viktorral kifejezetten jó, kölcsönösen baráti kapcsolatokat ápol, három évtizeden át vezette Kazahsztánt, és még mindig jelentős befolyása van az ország életére. Csaknem száz magyar van Kazahsztánban, a külügyminiszter szerint 12-en vártak ma arra, hogy elhagyhassák az országot, jelentette szombaton az RTL Híradója ezzel kapcsolatban.

A héten Oroszország csapatokat küldött Kazahsztánba, hogy segítsenek helyreállítani a rendet. A kirgiz vezetés is fontolgatja, hogy besegítenek a moszkvai vezetésű beavatkozásba. 

A rendkívüli állapot és az országos kijárási tilalom továbbra is érvényben van. A fővárosban, Nurszultanban nyilvánvaló jelei vannak annak, hogy a biztonsági intézkedéseket megszigorították, a város elnöki palotájának bejárata is le van zárva.

A volt szovjet köztársaság főként muszlim vallású, de jelentős számú orosz kisebbség él az országban. Kazahsztán hatalmas ásványkincsekkel, a világ olajkészleteinek 3 százalékával, valamint fontos szén- és gázmezőkkel rendelkezik, emlékeztet a BBC. Egyes feltételezések szerint az erőszakos cselekmények a kazahsztáni uralkodó eliten belüli hatalmi harc jelei.

Nyitókép: fegyveres rohamrendőrök tüntetőt vesznek őrizetbe Almatiban 2022. január 8-án. Fotó: Vaszilij Kresztjaninov/AP/MTI