2015. november 20. 10:00
Gyönyörű mondat volt ez egy gyermek szájából, be kell valljuk, mi magunk is sírtunk, amikor ezt mondta Buti Enikő édesanyjának, Jutkának. Annyi érzelem, tipródás, fájdalom volt az anya-lánya találkozásban... Ugye?
- Azért szeretem nagyon ezt a történetünket, mert nagyon heves érzelmek törtek elő Jutkából és Enikőből is. Enikő elfojtotta a fájdalmát, és szívszorító volt látni, amikor végülis utat engedett neki. Csodás volt jelen lenni annál a pillantanál, amikor újra találkoztak, hiszen Jutka gyakorlatilag lemondott a reményről, hogy valaha még láthatja a lányát, Enikőt viszont azért zártuk a szívünkbe, mert olyan nagylelkűséggel nyitotta meg a szívét édesanyja előtt és előttünk is, hogy az ma már talán ritkaságnak is számít
Nemsokára megírjuk, azóta mi lett velük! Ha pedig lemaradtak a műsorról, akkor itt nézhetik meg!
Ha nem akar lemaradni a megható pillanatokról, kövesse a műsor Facebook-oldalát!
Kövess minket, és értesülj a friss hírekről a Facebookon is!
Követem