Keresem a családom

Mikor nem kell megbocsájtani?

rtl.hurtl.hu

2015. október 12. 12:36

Mielőtt egy kapcsolat végleges megszakítása mellett döntünk, érdemes erőfeszítéseket tenni a kapcsolat javítása érdekében. Az erőfeszítés gyakran magunkra vonatkozik: felülemelkedni sérelmeken, látásmódot változtatni, túltenni magunkat korábbi rossz érzéseken – azaz, röviden: megbocsájtani.

Dönthetünk azonban úgy, hogy nem tesszük meg ezeket az erőfeszítéseket. Dönthetünk úgy, hogy miután  tettünk lépéseket, ám nem azt a választ kaptuk, amire számítottunk, megszakítjuk a kapcsolatot. A kapcsolat megszakítását és ennek fenntartását lélektani értelemben segíti, ha megőrizzük, esetenként meg is növeljük   haragunkat, sértettségünket, fájdalmunkat: hiszen ez indokolja, miért nem keressük rokonaink, ismerőseink társaságát. Dönthetünk így, csak később ne játsszuk el, hogy „meglepődünk” a következményeken. Ne tegyünk úgy, mintha váratlan lenne, hogy ha valaki iránt haragot őrzünk, ő sem fog keresni bennünket. Nem fog segíteni nekünk, vagy nem elismerően nyilatkozik rólunk. Ezek az események persze újabb lehetőséget szolgáltatnak a haragunk további fenntartására, növelésére. Önálló személyként, saját életünk aktív, tudatos alakítóiként bármikor dönthetünk így – de legyünk tudatában saját hozzájárulásunkkal a helyzet alakulásához.  

Lélekgyógyászként abban hiszek – és ez az elképzelés szükséges a munkámhoz – hogy mindig lehet lépéseket tenni a fontos kapcsolataink javítása érdekében. Úgy látom, a legtöbb esetben érdemes a kapcsolatok javítását lehetővé tévő megbocsájtást választani. Kevés kivételt ismerek.  

Az egyik, ha úgy érezzük, önfeladással járna a megbocsájtás. Valamely, önazonosságunk lényegét érintő   értéket, elvet, érdeket kellene megtagadnunk ahhoz, hogy közelítsünk haragunk tárgyához. Ez azt a döntést jelenti, hogy az adott érték fontosabb, mint a kapcsolat, de elképzelhető olyan helyzet, ahol így döntünk.   

A másik, ha valamely jelenlegi nagyon fontos kapcsolatunkat veszélyeztetnénk a megbocsájtás révén. Például ha gyermekünk egykori bántalmazóját újra közel engednénk magunkhoz – ezzel gyermekünkben keltve félelmet. Vagy, ha felveszem a kapcsolatot a korábbi párválasztásom miatt engem kitagadó szüleimmel, ez valószínűleg páromban kelthet ellenérzéseket.  

Mindezzel együtt úgy látom, a megbocsájtás lélektani értelemben „jobb választás”. Nem a másik – a magam   érdekében. Az én nyugalmam, önbecsülésem növekszik azáltal, ha átélem a megbocsájtás élményét és gazdagodok a felelevenített kapcsolat erejéből. Nem ismerek olyan veszélyt, ami a megbocsájtás lélektani folyamatából következne. Ezért tartom jó ötletnek az erre lehetőséget biztosító alkalmakat – például a Keresem a családom műsort!

A Keresem a családom! szakértői blogjában a családokat szétszakító konfliktusokat elemezzük szakértőnk segítségével, illetve érdekess történeteket osztunk meg a szerkesztőség munkájából, a keresés izgalmaiból! 

 

Ha nem akarsz lemaradni, akkor kövesd az RTL Online facebbook-oldalát, a Villanyleót!


#Keresem a családom#szakértő#pszichológia#családterapeuta#megbocsátás

Címlapról ajánljuk