Keresem a családom
2015. október 8. 17:25
A gyermeki szeretetnek és ragaszkodásnak nem szabhat gátat a protokoll. Egy coloradoi kislány nem törődött azzal, hogy mit illik és mit nem, a katonai ceremónia közepén odarohant rég nem látott apukájához, és azt tette, amire kilenc hónapig nem volt lehetősége: megölelte.
A fárasztó, feleslegesen hivataloskodó kényszerszertartásokat mindenki utálja. Aki nem, az hazudik. Ezeknek az unalmasságát általában azok szokták megtörni, akiket még nem, vagy nagyon nehéz idomítani és „illemre” nevelni.
Igen, ők a gyerekek, akikből aztán majd ugyanolyan jó magaviseletű felnőttek lesznek, akik az ilyen ceremóniákat egyenes háttal és pisszenés nélkül végigszenvedik. Addig azonban cukiskodnak, nevetnek, sírnak, hangosan kérdezősködnek vagy bekiabálnak. És ez így van rendjén!
Igen, ők a gyerekek, akikből aztán majd ugyanolyan jó magaviseletű felnőttek lesznek, akik az ilyen ceremóniákat egyenes háttal és pisszenés nélkül végigszenvedik. Addig azonban cukiskodnak, nevetnek, sírnak, hangosan kérdezősködnek vagy bekiabálnak. És ez így van rendjén!
Az unalmas ceremóniák hierarchiájának csúcsán a békeidőben megtartott katonai protokolláris rendezvények állnak. Háborús időszakban más a helyzet, ekkor ugyanis a hangulat sokkal feszültebb, és nagyobb az esély arra is, hogy egy-egy rendkívül szívszorító történés bekövetkezzen.
Ez történt a coloradoi Forst Carson katonai telepen is, ahol az amerikai hadsereg katonái tértek haza kilenc hónapos kiküldetésükből, Kuvaitból. A tiszteket azonban nem engedték egyből a családtagjaikhoz, az ünnepség miatt mindenkinek ki kellett várni a sorát.
Ez az, ami a kis Karas Ogelsby-nek nem ment, és azt tette, ami a legtermészetesebb. Nem törődve az unalmas műsorral, odaszaladt az apjához, és megölelte.
Nehéz erre szavakat találni:
Nehéz erre szavakat találni:
Kövess minket, és értesülj a friss hírekről a Facebookon is!
Követem 
