Tornádó a Balatonnál – erre számíthatunk

Június 16-án országszerte, így a Balaton térségében is jelentős viharos széllökések alakultak ki, amelyek kedvező feltételeket teremthetnek extrém időjárási jelenségek, például tornádók és víztölcsérek kialakulásához. A met.hu szakemberei ezzel kapcsolatban izgalmas cikksorozatot indítottak, legutóbbi részletes írásukban pedig kifejezetten a Balatonnál megfigyelhető víztölcsérekkel és tornádókkal foglalkoztak.

Mi a víztölcsér? 

A víztölcsér, más néven tromba, tulajdonképpen egy víz felett kialakuló tornádó. Általában zivatarfelhőkből alakul ki, és örvénylő mozgással húzódik le a víz felszínéig. A jelenség gyakorisága elsősorban a meleg vízfelszínhez kapcsolódik, ezért 

a nyári és őszi hónapokban jellemzőbb. 

Bár leginkább tengereken fordulnak elő, a Genfi-tó és a Bodeni-tó esetében is visszatérő jelenségnek számítanak, így jogosan merül fel a kérdés: vajon mi a helyzet a Balatonnál, Közép-Európa legnagyobb tavánál?

Mit nevezünk tornádónak? 

A tornádóknak két fő típusa különböztethető meg. Az egyik az erőteljesebb változat, amely egy úgynevezett szupercella – egy forgó zivatarfelhő – belső mozgásából ered. A másik, jellemzően gyengébb forma akkor jön létre, ha egy zivatar egy tartós, felszíni összeáramlási zóna fölé kerül – a víztölcsérek többsége ehhez az utóbbi típushoz tartozik. 

Bár átmérőjük viszonylag kicsi, akár jelentős károkat is okozhatnak, ha lakott terület vagy hajózás közelében jelennek meg.

A balatoni víztölcsérek vizsgálata azonban nem egyszerű feladat. A múltbeli észlelések gyakran pontatlanok: előfordul, hogy sima szélviharokat tévesztenek tornádóval, vagy kisebb örvényeket azonosítanak víztölcsérként. Emiatt az ilyen jelenségek pontos dokumentálása és értelmezése komoly kihívást jelent a szakemberek számára.

Íme a jelentősebb víztölcsérek és tornádók az elmúlt kétszáz évből: 

• 1830 – Első említés balatoni víztölcsérről.
• 1875. július 9. – Tihanynál hatalmas víztölcsér alakult ki heves vihar során.
• 1895. augusztus – Két víztölcsér Balatonalmádinál, az egyik egy vitorlást is összetört.
• 1896. augusztus 1. – Négy víztölcsér a Szigliget–Fonyód vonalon, egy matróz vízbe fulladt.
• 1909. augusztus 29. – Látványos víztölcsér Balatonalmádinál, sok szemtanúval.

• 1930. április 29. – Tornádó Fonyódon, súlyos károkat okozott.
• 1954. július 8. – Víz–felhő között megvastagodó víztölcsér Siófok és Balatonkenese között.
• 1972. május 19. – a Tihanynál kialakult víztölcsér elérte a partot, súlyos károk Balatonfüreden.

• 1978. június 25. – Az eddigi legerősebb balatoni tornádó pusztított több déli parti településen.
• 1996 – Tornádó a Balatontól délre, Torvaj és Sérsekszőlős térségében.
• 2007. augusztus 20. – Felhőtölcsér Balatonaligánál, rövid ideig felszínt is ért.
• 2023. november 6. – Fejlett felhőtölcsér Balatonföldvárnál, talajt ért, tornádónak tekinthető.

Összefüggő síkságokon, például az Egyesült Államok egyes részein egészen más formában jelennek meg a tornádók, íme egy tavalyi felvétel a Missouri állambeli Mountain View közeléből: 

Összegzés:

Az elmúlt 200 évben legalább 16 alkalommal alakult ki víztölcsér a Balatonon, emellett négy tornádóról tudunk, amelyek a tó közelében jelentek meg, de nem értek a víz fölé. A tényleges szám ennél valószínűleg magasabb, mivel régebbi esetek könnyen dokumentálatlanok maradhattak. A leggyakoribb előfordulás a délnyugat felől érkező szupercellás zivatarokhoz köthető. Két különösen érintett térség: a Balaton középső része (Badacsony–Fonyód és Révfülöp–Balatonlelle közötti sáv), valamint a keleti medence.

Napi időjárási híreinket ide kattintva olvashatjátok!

A nyitókép forrása: idokep.hu