2022. január 5. 18:58
2012 óta nem hullott olyan kevés csapadék, mint tavaly. Bár a 2021-es éves középhőmérséklet nem tért el lényesen a 30 éves átlagtól, a hideg tavasz és ősz éreztette hatását.
A tavalyi év hazai hőmérsékleti adatairól közölt összefoglalót a Facebookon az Országos Meteorológiai Szolgálat. A posztban azt írják, hogy az 1991 és 2020 közötti évekhez képest 2021 átlag körüli hőmérsékletű volt, viszont ha csak az elmúlt tíz évet nézzük, akkor egyértelműen 2021 volt a leghűvösebb év.
Ami a rekordokat illeti, a legalacsonyabb hőmérsékletet, -25,8°C-ot Zabarban mérte az OMSZ február 13-án, a legmagasabb hőmérséklet pedig július 8-án, Adonyban: 40,2°C-ot. A legnagyobb napi csapadékösszeget, 94,3 mm-t Erdőtelek mérőhely jelentette. A legerősebb széllökés 121 km/órás volt, ezt augusztus 1-jén, Tiszavasváriban rögzítette az OMSZ automata mérőberendezése.
Szélsőséges időjárás
Az OMSZ adatai alapján a klímaváltozás hatása abban mutatkozott meg leginkább, hogy az egyes hónapokat nagy változékonyság jellemezte. A január és a február például több mint egy fokkal enyhébb volt a harmicéves átlagnál, majd tavasszal átlag alatti hónapok következtek:
az áprilisi és májusi havi középhőmérséklet több mint 2 fokkal elmaradt a szokásostól, 1987 óta a leghűvösebb tavasz volt a 2021-es.
A tavaly tavaszi lehűlés komoly fagykárokat okozott, a hideg hátráltatta a szántóföldi növények fejlődését.
Az OMSZ posztja szerint a hűvös tavaszra hőhullám következett: a forró időszak június közepétől augusztus közepéig tartott. A június a harmadik legmelegebb, a július pedig a legmelegebb hónap volt 1901 óta. Az országos átlagos napi középhőmérséklet 22 napon érte el a hőhullámos nap küszöbét, a 25 fokot. Ennél több ilyen nap csak 2015-ben és 2012-ben fordult elő.
Az augusztus második fele ezután szokatlanul hűvös volt, 1 fokkal maradt el az átlagostól. 2021 nyara így is az ötödik legmelegebb volt 1901 óta.
Az ősz a szokásosnál hűvösebb volt, a szeptemberi és novemberi hőmérséklet az átlag közelében, az októberi viszont több mint egy fokkal alatta alakult. Mindeközben a decemberi átlaghőmérséklet a megszokottnál 1 fokkal magasabb volt.
Aszályos volt 2021
A csapadékviszonyok meglehetősen kedvezőtlenül alakultak: az országos átlag a szokásostól közel 20 százalékkal maradt el (kicsivel volt több, mint 500 mm). Az előzetes adatok alapján ezzel 2021 a szárazabb évek közé sorolható, hasonlóan csapadékszegény év legutóbb 2012-ben volt.
A legaszályosabb hónapok 2021-ben: március, június, szeptember és október. Ezekben a hónapokban az átlagos mennyiségnek gyakran fele sem hullott, sőt, a június utoljára 1901-ben volt ilyen száraz. Az időjárás szélsőségessé válása abban is megmutatkozott, hogy a kevés nyári csapadék nagy része intenzív zivatarrendszerekből, esetenként szupercellás zivatarokból érkezett.
Az éghajlatunkon normálisnak számító csapadékmennyiség csupán négy hónapban esett: januárban, májusban, novemberben és decemberben, de jelentős többlet egyik hónapban sem volt. Országos átlagban az év legcsapadékosabb hónapja a május, a legszárazabb a március lett.
A La Niña miatt lehet nálunk is hűvös, aszályos idő
Az OMSZ által közölteket, miszerint tízéves távlatban rekordhűvös év volt hazánkban a tavalyi, alátámasztja a NASA Earth Observatory december eleji cikke, ami szerint már második éve határozza meg Földünk északi féltekéjének időjárását a La Niña ciklus, az El Niño hűvösebb testvére. A La Niña hatása várhatóan legalább 2022 tavaszáig kitart.
A La Niña egy olyan összetett időjárási rendszer, ami a légkör és az óceánok hőmérsékleti viszonyaiban hoz hosszantartó változást: a felerősödött keleti passzátszelek úgy fokozzák a Csendes-óceán keleti trópusi részein a mélyből feláramló hűvösebb víz mozgását, hogy az az Egyenlítő közelében a Csendes-óceán keleti és középső részének felszínén nagymértékű lehűlést okoz. Ezek a szokásosnál erősebb passzátszelek a meleg egyenlítői felszíni vizeket nyugat felé, Ázsia és Ausztrália felé is sodorják.
Az óceán felszíni rétegeinek drámai lehűlése aztán hatással van a légkörre, mivel befolyásolja a Csendes-óceán fölötti légrétegek nedvességtartalmát. A La Niña így megváltoztatja a globális légkörkeringést, hatással van a középső szélességi áramlatokra, amelyek egyes régiókban fokozzák az esőzéseket, míg másokban aszályhoz vezetnek.
Nyitókép: naplemente a felhővel körülvett salgói vár mögött 2021. december 31-én – Fotó: Komka Péter/MTI