Jogszerűen titkolják, hogy kiknek a pénzét rejtik a magántőkealapok, és az LMP szerint ez a súlyos probléma

Ki állhat a magyarországi magántőkealap mögött, amelyik megvásárolt egy 14 milliárd forintos New York-i luxuslakást. Ezt próbálta meg kideríteni még januárban a direkt36 újságírója.

„Megnéztem, hogy a NAV tényleges tulajdonosi nyilvántartásában szerepel-e magántőkealap, és nagy meglepetésemre megtaláltam” – idézte fel a Híradónak Wirth Zsuzsanna.

Magántőkealapokba a befektetők zárt köre teheti be a pénzét, úgy, hogy a cégnyilvánossági szabályok nem vonatkoznak rájuk. 

Ezért volt meglepetés, hogy a NAV adatbázisában egy részük mégis szerepelt.

„A Magyarországon működő magántőkealapoknak az ötödét sikerült megtalálni az adatbázisban. És ezekből a dokumentumokból érdemi információk derülnek ki arról, hogy kiknek a pénzét rejtik ezek a magántőkealapok” – mondta a direkt36 újságírója.

Arra végül nem derült fény, hogy ki a lakás tulajdonosa, arra viszont igen: 

Mészáros Lőrinc összesen 10 magántőkealapban érdekelt közvetlenül. És az is kiderült, hogy Szijj László is érdekelt egy magántőkealapon keresztül abban a konzorciumban, amelyik 35 évre megszerezte a magyar autópályák üzemeltetési jogát. A dokumentumokból az is kiolvasható, hogy Matolcsy György fiának a barátja, Száraz István a Magyar Bankholding 11 százalékát birtokolja.

A NAV adatbázisából azonban mostanra eltűntek a dokumentumok. Hogy miért, arról Ungár Péter LMP-s képviselő kérdezte írásban a gazdaságfejlesztési minisztert.

Azt írta a kormányzat erre, hogy tulajdonképpen nincs itt semmi látnivaló, nem nyilvános adatok, hogy kik rendelkeznek ezen vagyontárgyak fölött

– foglalta össze a választ a Híradónak a képviselő.

Fónagy János államtitkár azt közölte: jogszerű, hogy nem nyilvános a tulajdonosok neve. Ungár Péter szerint éppen ez a baj.

„Ez nem jogszerűtlen, és ez a súlyos probléma, hogy ez nem jogszerűtlen. És mivel ez nem jogszerűtlen, ezért az LMP törvénymódosítással fog élni, hogy jogszerűtlen legyen az, hogy az állampolgárok pénzéből keletkezett vagyontárgyak sokszor az állampolgárok számára megismerhetetlenek – mondta.

Tavaly ősszel az Európai Bíróság döntése is azt mondta ki: nem kötelező nyilvánosságra hozni, hogy kik is a valódi tulajdonosok.

„Ez a döntés azt határozta meg, hogy az Európai Unió tagországaiban működő tényleges tulajdonosi nyilvántartásokhoz nem kötelező hozzáférést biztosítani bárki számára. Alapvetően a hatóságok számára maradna meg a jog” – magyarázza Zeisler Judit, a Transparency International projektmenedzsere.

Magyarországon több mint 180 magántőkealapot tart nyilván a Magyar Nemzeti Bank.