Oroszország korábban még vállalta, hogy biztosítja Ukrajna függetlenségét

Az HBO nagysikerű Csernobil című sorozata ugyan egy több mint 35 évvel ezelőtti katasztrófa történetét meséli el, egyik kevésbé ismert jelenete azonban hirtelen nagyon is aktuálissá vált. Ebben egy idős asszony meséli el egy őt kitelepíteni igyekvő szovjet katonának az ukránok keserű XX. századi történelmét.

„Nem te vagy az első katona, aki puskával jön ide. 12 voltam, amikor kitört a forradalom. Jöttek a cáriak aztán a bolsevikok. Sihederek, mint te, bemasíroztak. Mondták, hogy menjünk el. Nem! Aztán jött Sztálin és az éhínsége, a holodomor. A szüleim és két nővérem odaveszett. Nekünk mondták, hogy menjünk el. Nem. Na és aztán? A nagy honvédő háborúk, németek, oroszok. Újabb katonák, újabb éhínség, újabb hullák. A bátyáim mind odalettek. De én megmaradtam, és maradok is. Láttam én már itt mindent.”

A több ezer halálos áldozattal járó 1986-os csernobili atomkatasztrófa és sugárszennyezés ukrán területen, de még a Szovjetunióban történt. A sérült reaktor biztonságossá tétele viszont már a független Ukrajna feladata lett.

Ám az ország nemcsak az atomerőmű romjait, hanem atomfegyvereket is örökölt. Ezek megsemmisítését garanciákért cserébe vállalta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet budapesti csúcstalálkozóján.

Az 1994-es Budapesti Egyezményben Ukrajna feladta nukleáris arzenálját, Oroszország pedig az Egyesült Királysággal és az Egyesült Államokkal együtt vállalta, hogy biztosítja Ukrajna szuverenitását és területének sérthetetlenségét

– emlékezett vissza ez év elején a brit külügyminiszter.

A Budapesti Egyezmény aláírása után egy évvel már amerikai és ukrán katonák közösen gyakorlatoztak, és még többször ezután a Békepartnerség keretein belül. Így hívják a programot, amely azzal a céllal jött létre, hogy építse a bizalmat az Észak-Atlanti Szövetség, a keleti blokk országai, valamint a szovjet utódállamok között.

Moszkvában azonban egyre nagyobb lett a bizalmatlanság, amit az is táplált, hogy a Békepartnerség résztvevői közül többen, például Magyarország is NATO taggá vált. És ezt kérte 2002-ben Ukrajna is, bár az, hogy ezt a következő másfél évtizedben mennyire gondolták komolyan Kijevbe azon múlt, hogy Nyugat vagy oroszbarát politikusok irányították az országot.

Miután 2014-ben vérfürdőbe torkolló tüntetések után az Európai Uniót támogatók elűzték a Moszkva felé húzó ukrán elnököt, Viktor Janukovicsot, Oroszország az orosz kisebbség érdekeire hivatkozva megszállta és egyoldalúan magához csatolta az Ukrajnához tartozó Krím-félszigetet. Közben a kelet-ukrajnai területeken fegyveres felkelők foglalták el két orosz többségű régió kormányzati épületeit, majd kikiáltották a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságot. Arról, hogy ez a két terület miért fontos Oroszországnak, itt olvashat bővebben.  

A lázadókat Ukrajna és a Nyugat szerint támogatta Oroszország, bár Moszkva ezt akkor és azóta is tagadja. Míg Kijev a Krímet gyakorlatilag ellenállás nélkül adta át, addig a keleti területeken háború kezdődött az ukrán hadsereg és a felkelők között.

A felek az EBESZ és a NATO nyomására nemsokára tűzszünetet kötöttek, ám ezt azóta – az elmúlt 8 évben – már több, mint százezerszer sértették meg. 

A harcokban a becslések szerint körülbelül 14 ezren, köztük 3 ezer civil halt meg.  

2019-ben a kijevi parlament alkotmányban is rögzítette, hogy Ukrajna az Európai Unió, és a NATO teljes jogú tagságára törekszik. 2021 tavaszán pedig Volodimír Zelenszkíj ukrán elnök rendeletben jelölte ki hazája stratégiai célját: az ország korábbi határainak visszaállítását, és az ideiglenesen megszállt Krím visszaszerzését. Ezt követően tavaly nyáron Ukrajna közös hadgyakorlatot tartott az Egyesült Államokkal a Fekete-tengeren.

Oroszország szerint egy esetleges ukrán NATO csatlakozás, sőt az Észak-Atlanti Szövetség korábbi bővítései is veszélyeztetik az orosz nemzet biztonságát. Tavaly novemberre Vlagyimir Putyin – aki szerint az orosz és az ukrán nép történelmi egységet alkot – százezer katonát vezényelt Ukrajna határához.

Oroszországban eközben minden korábbinál több áldozatot szedett a koronavírus-járvány. Mélyült a gazdasági válság, az elnök pedig vesztett népszerűségéből. Az amerikaiak közben már decemberben figyelmeztettek: Moszkva katonai offenzívára készül. A Kreml tagadta a háborús szándékot, ám néhány héttel később hadgyakorlatra hivatkozva csapatokat küldött Fehéroroszországba, és megerősítette jelenlétét a Krím félszigeten is.