2016. október 17. 11:44
Október 17-ét 1992-ben nyilvánította a szegénység elleni küzdelem világnapjává az ENSZ közgyűlése. Azóta csökkent az éhezők száma a világban, de még mindig 795 millió olyan ember él a Földön, akiknek nem jut elegendő élelem. Vagyis nagyjából minden kilencedik ember éhezik.
Latin-Amerikában, a Kaukázus térségében, Közép- és Dél-Kelet Ázsiában javult a szegénység helyzete az elmúlt évtizedben, Afrikában viszont romlott, hiszen az Élelmezési és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) adataiból az derül ki, hogy a déli kontinensen minden ötödik ember éhezik.
Ám nemcsak az éhezők számítanak szegénynek. Az általános meghatározás szerint szegénynek kell tekinteni egy személyt, egy családot, illetve egy embercsoportot akkor, ha a rendelkezésükre álló erőforrások (anyagi, kulturális, társadalmi) oly mértékben korlátozottak, hogy kizárják őket a minimálisan megkövetelhető életformából abban az országban ahol élnek.
Magyarországon körülbelül az emberek egyharmada, azaz három millió ember él létminimumon. Egymillióan tartósan leszakadtak a társadalmról: többszörösen hátrányos helyzetben, kirekesztettségben élnek.
A magyar gyerekek negyvenegy százalékát fenyegeti a szegénység, ezzel Magyarország a harmadik a tagállamok között. Csak Romániában és Bulgáriában rosszabb a helyzet az Eurostat statisztikái szerint.
Az már az MTA és a Máltai Szeretetszolgálat tanulmányaiból derül ki, hogy 30-50 ezer gyerek éhezik nap mint nap Magyarországon. Azoknak a kiskorúaknak a száma, akik időszakosan, hétvégenként, iskolai tanítási szünetekben éheznek, eléri a kétszáz ezret.
