2011. május 8. 17:08
A zárónapon is sokan nézték meg 2010 legjobb képeit. A 6 hetes kiállításon több mint 15 ezren voltak.
Vasárnap estig még látogatható volt a XXIX. Magyar Sajtófotó Kiállítás, és kísérő kiállítása, a Magyar fotósok a világ élvonalában a Magyar Nemzeti Múzeumban. A tárlatot egy különleges akcióval zárták: a múzeumot a zárásig felkeresők első alkalommal láthatják az intézményben az év műtárgyává választott Liszt-zongorát is a kiállítótérből nyíló különteremben.
1887 májusában Liszt Ferenc akaratából megérkeztek a Nemzeti Múzeumba a művész legnagyobb becsben tartott tárgyai. A Liszt-hagyaték minden szempontból legnevezetesebb műtárgya az a zongora, amely 1846-ban lett a művészé, és már ő maga is ereklyeként kezelte: hiszen azt Thomas Broadwood 1817-ben Beethovennek küldte Bécsbe. A londoni Broadwood cég kora legmodernebb, szakértők által kiválasztott legjobb zongoráját ajándékozta a mesternek, akinek nevét és az ajándékozás tényét a hangszer homlokzatán is feltüntették. Beethoven nagyon szerette ezt a hangszert és haláláig használta. Ezután ingóságait elárverezték, ekkor vásárolta meg a zongorát C. A. Spina bécsi műkereskedő és zeneműkiadó, amely hódolata jeléül 1846-ban Lisztnek adta azt. Liszt, aki elkötelezett híve volt Beethovennek, az értékes relikviát weimari könyvtárszobájában tartotta más megbecsült ajándékokkal együtt.
50 éves művészi jubileumának pesti megünneplésekor, 1873-ban jutott arra az elhatározásra, hogy legértékesebb emléktárgyait a Nemzeti Múzeumnak ajánlja fel, mint magyar hazafi, "kinek büszkesége, ha csekély művészi tehetségét Magyarhon szolgálatára felajánlhatja", és egyben ezzel a tettével "a többi művészeket is az áldozatkész hazaszeretet ösvényére buzdítsa" - írta Pulszky Ferencnek, a múzeum igazgatójának.
1887 májusában Liszt Ferenc akaratából megérkeztek a Nemzeti Múzeumba a művész legnagyobb becsben tartott tárgyai. A Liszt-hagyaték minden szempontból legnevezetesebb műtárgya az a zongora, amely 1846-ban lett a művészé, és már ő maga is ereklyeként kezelte: hiszen azt Thomas Broadwood 1817-ben Beethovennek küldte Bécsbe. A londoni Broadwood cég kora legmodernebb, szakértők által kiválasztott legjobb zongoráját ajándékozta a mesternek, akinek nevét és az ajándékozás tényét a hangszer homlokzatán is feltüntették. Beethoven nagyon szerette ezt a hangszert és haláláig használta. Ezután ingóságait elárverezték, ekkor vásárolta meg a zongorát C. A. Spina bécsi műkereskedő és zeneműkiadó, amely hódolata jeléül 1846-ban Lisztnek adta azt. Liszt, aki elkötelezett híve volt Beethovennek, az értékes relikviát weimari könyvtárszobájában tartotta más megbecsült ajándékokkal együtt.
50 éves művészi jubileumának pesti megünneplésekor, 1873-ban jutott arra az elhatározásra, hogy legértékesebb emléktárgyait a Nemzeti Múzeumnak ajánlja fel, mint magyar hazafi, "kinek büszkesége, ha csekély művészi tehetségét Magyarhon szolgálatára felajánlhatja", és egyben ezzel a tettével "a többi művészeket is az áldozatkész hazaszeretet ösvényére buzdítsa" - írta Pulszky Ferencnek, a múzeum igazgatójának.
A hangszer végül csak Liszt Ferenc halála után került be a múzeumba, ahol már 1887 szeptemberében a többi relikviával együtt kiállították, és azóta is az intézmény egyik legféltettebb kincse - a Liszt-emlékévben az év műtárgya.
Emellett a kiemelkedő jelentőségű műtárgy mellett Liszt Ferencet két nagyon közismert portréjával - Barabás Miklós 1847-ben készült festményével és Munkácsy Mihály 1886-ban festett olajképével -, illetve a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának gyűjteményéből készített válogatással idézték fel.
Forrás: Független Hírügynökség
Forrás: Független Hírügynökség
Kövess minket, és értesülj a friss hírekről a Facebookon is!
Követem