Politikai poronddá vált Gyöngyöspata
2011. április 29. 14:33
A rossz híreknek köszönhetően több külföldi is lemondta a késő tavaszi, nyár eleji foglalásokat.
Losonci Bálint elmondta: három évvel ezelőtt hagyta el családjával Budapestet, addig Csepelen éltek. Feleségével szőlőt vettek, az első két évben három hektáron dolgoztak, idén már hathektárnyi szőlőt művelnek. Ebből négy hektár saját, két hektár pedig bérelt terület. A munka nagy részét egyedül végzi: a metszést, a hajtás- és fürtválogatást nem bízza másra, de vannak munkák, melyekre idénymunkásokat alkalmaz, köztük két roma származású helyit is, mint fogalmaz, „talpig becsületes emberek”. Losonci Bálint szerint a mátraaljai bor titka a különleges geológiai adottságokban rejlik, és abban, hogy tőkénként csupán fél, egy kilónyi termést hagy beérni, míg mások hármat, négyet. Csak kiváló minőségű, palackos bort termel, a kiváló minőséget mutatja az is, hogy az áru évről évre kevésnek bizonyul.
Losonci Bálint szerint a gyöngyöspatai események rossz fényt vetnek a falura. Véleménye szerint a település politikai poronddá vált, így már nem a falu valódi problémájáról szólnak az események. A cigány-magyar viszony romlása 15-20 évvel ezelőttre tehető, amikor a faluba települtek olyanok, akiket más közösségek kivetettek magukból. Losonci úgy véli, a helyzet csak romlott, amikor a politika „elfogadta” az úgynevezett megélhetési bűnözést, attól kezdve megszaporodtak a lopások, mindennaposakká váltak a betörések, a rendőrök és a település vezetői pedig tétlenül nézték végig a folyamatot.
Mint mondta, a romák lakta utca fölötti rész, az úgynevezett Kecskehegy a rendszerváltás előtt katonai objektum volt, így védelem alatt állt, a 20-30 hektárnyi területen virágzott a kertművelés. Azóta a hely olyanná vált, mintha bombát dobtak volna rá: szemét és félig lebontott présházak, pincék sora mindenfelé.
Losonci Bálint szerint a gyöngyöspatai események rossz fényt vetnek a falura. Véleménye szerint a település politikai poronddá vált, így már nem a falu valódi problémájáról szólnak az események. A cigány-magyar viszony romlása 15-20 évvel ezelőttre tehető, amikor a faluba települtek olyanok, akiket más közösségek kivetettek magukból. Losonci úgy véli, a helyzet csak romlott, amikor a politika „elfogadta” az úgynevezett megélhetési bűnözést, attól kezdve megszaporodtak a lopások, mindennaposakká váltak a betörések, a rendőrök és a település vezetői pedig tétlenül nézték végig a folyamatot.
Mint mondta, a romák lakta utca fölötti rész, az úgynevezett Kecskehegy a rendszerváltás előtt katonai objektum volt, így védelem alatt állt, a 20-30 hektárnyi területen virágzott a kertművelés. Azóta a hely olyanná vált, mintha bombát dobtak volna rá: szemét és félig lebontott présházak, pincék sora mindenfelé.
A borász szerint a faluban körülbelül 450 roma él, közülük 70-en egy kisebb egyházi közösséghez tartoznak: becsületesen dolgoznak, gyerekeiket taníttatják. Az események leginkább őket érinti hátrányosan - mondta Losonci -, mert egy kalap alá veszik őket a bűnözőkkel. Mint mondta, ezeket a romákat kellene támogatni, hogy jobb belátásra bírják társaikat, a politikusok csak rontanak az így is elég bonyolult, kellemetlen helyzeten. A helyiek közben örülnek a megerősített rendőri jelenlétnek, nőtt a biztonságérzetük, megszűntek a vagyon elleni bűncselekmények. "Az elmúlt napok tükrében az látszik, hogy a jelenlegi helyzet egyre kevésbé rólunk, pataiakról és a mi problémánkról szól" - összegezte a történteket Losonci Bálint gyöngyöspatai borász, az év borászfelfedezettje.
Kövess minket, és értesülj a friss hírekről a Facebookon is!
Követem