Veszélyben a magyar jégeső-elhárítás

Pusztító jégeső esett tavaly áprilisban a Baranya-megyei Szabadszentkirályon. A Dél-Dunántúl a legveszélyeztetettebb régió Magyarországon, az elmúlt húsz évben mégis itt volt a legkisebb a jégkár.

A térségben lévő141 darab jégeső-elhárító szerkezet miatt volt kevesebb. A gép jódból és ezüstből készült vegyülettel működik. A fukusimai atomerőműben történt robbanás óta azonban világszerte felvásárolták a jódot, emiatt 12 millió forinttal drágább idén a rendszer fenntartása. Az egyesületnek nincs ennyi pénze.

„Jóval drágább, 2-3-szoros áron lehet beszerezni jelen pillanatban a jódot, mint a korábbi években” – mondta Bereczkí Károly, a NEFELA Dél-magyarországi Jégeső-elhárítási Egyesülés meteorológusa.

A Baranya-megyei gazdálkodók attól tartanak, hogy jégeső-elhárító rendszer nélkül többszörösére emelkedik a biztosítási díjuk.

„Átlagos biztosítási díjunk hektáronként két és fél, háromezer forint, tehát ez egy átlagszám, akkor ennek a háromszorosára emelkedne, és ez azért jelentős költségnövekedést jelent a mi esetünkben” - mondta Schott József családi gazdálkodó.

2004 óta minden évben egyre több a jégkár Magyarországon. A biztosítók - adataik szerint - tavaly 9,5 milliárd forintot fizettek ki a károsultaknak. Dél-Dunántúlon viszont a jégeső-elhárító rendszer miatt az elmúlt években 70 százalékkal kevesebb volt a kár, mint korábban.