2011. március 21. 18:33
A már hivatalban lévő államfőnek, kormányfőnek, háznelnöknek, főbírónak és az AB elnökének is nyilatkoznia kéne.
A törvény a kihirdetése utáni második hónap első napján lépne hatályba és már a hivatalban lévő államfőre, házelnökre, miniszterelnökre, főbíróra és alkotmánybírósági elnökre is vonatkozna. Nekik a jogszabály hatálybalépése után 15 napon belül kellene megtenniük nyilatkozataikat.
Pontosan szabályoznák, hogy melyik jelöltnek pontosan kihez kellene benyújtania nyilatkozatát. A dokumentumokat az Országgyűlés, a Köztársasági Elnöki Hivatal és az Alkotmánybíróság honlapján tennék közzé „oldalhű másolatban”. Az előterjesztésben megteremtenék a lehetőséget ahhoz, hogy a nyilatkozatokkal összefüggő adatok szabadon kutathatóak legyenek.
A javaslat indoklása szerint az emberek szeretnék megismerni a legfőbb közjogi méltóságok esetleges állambiztonsági múltját. A korábbi átvilágítások nem voltak teljes körűek, indokolt ezért, hogy egy új jogszabállyal az egész folyamatot szabályozzák. Az egyes jelöltekről szavazó parlamenti képviselők, alkotmánybírák, valamint az állampolgárok még az érintett közjogi méltóság megválasztása előtt megismerhetnék a múltját.
Pontosan szabályoznák, hogy melyik jelöltnek pontosan kihez kellene benyújtania nyilatkozatát. A dokumentumokat az Országgyűlés, a Köztársasági Elnöki Hivatal és az Alkotmánybíróság honlapján tennék közzé „oldalhű másolatban”. Az előterjesztésben megteremtenék a lehetőséget ahhoz, hogy a nyilatkozatokkal összefüggő adatok szabadon kutathatóak legyenek.
A javaslat indoklása szerint az emberek szeretnék megismerni a legfőbb közjogi méltóságok esetleges állambiztonsági múltját. A korábbi átvilágítások nem voltak teljes körűek, indokolt ezért, hogy egy új jogszabállyal az egész folyamatot szabályozzák. Az egyes jelöltekről szavazó parlamenti képviselők, alkotmánybírák, valamint az állampolgárok még az érintett közjogi méltóság megválasztása előtt megismerhetnék a múltját.
Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök múlt héten egy facebookos bejegyezésében azt írta: szerinte „beismerésnek tűnik”, hogy Schmitt Pál nem reagál azokra a híresztelésekre, amelyek szerint fiatal korában állítólag jogerősen bűnösnek találták egy köztörvényes ügyben. A köztársasági elnök erkölcsi és politikai kikezdhetetlensége az ország ügye. Ha az elnök nem sérthetetlen, akkor nem független - tette hozzá.
Forrás: Független Hírügynökség
Kövess minket, és értesülj a friss hírekről a Facebookon is!
Követem