Csúcstechnológiával vizsgálják az iszapbirodalmat

Mintha a Marson járnánk, egy héttel a katasztrófa után is minden vörös a kiömlött iszapos víztől Kolontár környékén. A tájról a Károly Róbert Főiskola egyik bérelt repülőjéről készített képeket az RTL Híradó. Egy másik géppel együtt szálltak fel Siófokról, hogy felmérjék az iszap borította területet. A főiskola kutatói több kamerát is beépítettek a gépekbe, az egyik az úgynevezett hiperspektrális szenzor.

„A földfelszín felöl érkező sugarakat érzékeli ez a szenzor”

Egy másik berendezés lézernyalábot bocsát ki. Ugyanezt a technikát használták a főiskola kutató a Mexikói-öbölben, amikor a kiömlő olajfolt nagyságát kellett meghatározniuk.

„A földfelszínre bocsát ki különböző lézernyalábokat, majd a visszaverődő jeleket méri a gép, a visszaverődés idejét, ezzel pedig egy nagyon pontos háromdimenziós felszínmodellt tudunk készíteni” – mondta el Bíró Tibor, a Károly Róbert Főiskola dékánja.

A harmadik szenzor egy különösen érzékeny hőkamera, amivel a tározó falát pásztázzák végig. A géppel 150-200 méterről a fal és az iszap közti hőmérsékletkülönbséget vizsgálják majd.
„Ott, ahol a repedések vagy buzgárok fordulnak elő, ott általában az átlaghőmérséklethez képest jól látható más jellegű hőmérséklet terület alakul ki. Ezek a különbségek, amik ezzel a kamerával jól kimutathatók” – mondta Berke József, a kutatócsoport tagja.

Vagyis azokon a pontokon, ahol a gát falához képest hidegebb vagy melegebb hőmérsékletet mutat a kamera, ott valószínűleg szivárgás van. Ezeken a helyeken nagyobb az esélye annak, hogy a tározó fala kidől.

A kutatócsoport a jövő hét közepéig pásztázza az iszappal borított területet. A Károly Róbert Főiskola vizsgálata 4-5 millió forintba kerül, de nem kérnek érte pénzt, ingyen vállalták a munkát, hogy így járuljanak hozzá a kárfelmérés költségeihez.