Újabb támadásokra készültek a romák ellen

A Nemzeti Nyomozóiroda hétfői sajtótájékoztatóján Csizner Zoltán megbízott igazgató hangsúlyozta, hogy a bűncselekmény-sorozat Magyarországon és Európában is rendhagyónak számít, a többi közt azért is, mert a sorozatbűnözők általában vagy szexuális, vagy anyagi haszonszerzés miatt követik el a bűncselekményeket, ebben az esetben azonban maga az emberölés volt a cél. A kilenc, romák ellen irányuló bűncselekmény közben 78 lövést adtak le és 11 Molotov-koktélt használtak a támadók. A bűncselekményekben hatan haltak meg, öten pedig súlyosan megsérültek. A halottak és a sérültek között is volt egy-egy gyermek. A gyanúsítottak összesen 55 ember életét veszélyeztették a lövésekkel és a gyúlékony anyaggal töltött palackokkal. A nyomozók összesen 170 szakértőt vontak be a munkába, 509 tanút hallgattak ki, és több mint 5 millió mobiltelefon adatot szűrtek át egy speciálisan erre a célra fejlesztett program segítségével. Végül a telefonhívások elemzése vezetett eredményre tavaly augusztus 10-én, amikor a szoftver segítségével három készülék és négy SIM-kártya akadt fenn a rostán.

Ezek alapján indult meg a gyanúsítottak keresése, majd 2009. augusztus 21-én lecsaptak rájuk. Az elfogáskor 85 rendőr biztosította a környéket és 100 nyomozó volt munkában egyszerre. Nyolc embert állítottak elő, közülük került ki az ügy négy későbbi gyanúsítottja. A nyomozók 1916 bűnjelet foglaltak le, köztük a gyilkosságoknál használt három fegyvert is. Ezek között egy golyós és két sörétes vadászpuska volt. A gyanú szerint a fegyvereket 2008. március 6-án szerezték, egy hivatásos vadásztól rabolták el őket, a vadász családját a hajnali órákban támadták meg. A bűncselekmény-sorozat elsőszámú gyanúsítottja, a csapat úgynevezett domináns tagja a 42 éves K. Árpád volt, aki 2008. június 2-án lépett először akcióba, és 259 méter távolságból, egy második emeleti lakás ablakából kétszer is rálőtt a debreceni menekülttábor egyik női lakójára, akinek a lábát találta el.

A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy sikerült cipő- és autónyomokat rögzíteni, térképvázlatokat találtak, a bűncselekmények előkészítéséhez kapcsolható számítógépen és fényképezőgépen tárolt fotókat foglaltak le, és a három gyilkos fegyveren a gyanúsítottak több tucatnyi DNS-nyomait is sikerült rögzíteni. A nyomozók szerint az adatok egyrészt alátámasztják a bűncselekményeket, másrészt, rámutatnak arra, hogy a gyanúsítottak újabb hasonló bűncselekményekre készültek, a többi közt Erdőkertesen, Kisvárdán, Turán és Hajdúhadházán akartak akcióba lépni.

Az ügyészséghez eljuttatott körülbelül 35 ezer oldalnyi nyomozati anyagból kiderül, hogy Besenyszögön, a fegyverek megszerzésénél K. Árpád és testvére, K. István, valamint harmadik társuk, P. Zsolt is ott volt, ahogy a galgagyörki, piricsei, tarnabodi, nagycsécsi, tatárszentgyörgyi és kislétai támadásnál is. A gyanú szerint a nyíradonyi támadást K. Árpád egyedül követte el, mint ahogy Alsózsolcán is csak ő lőtt. Az ügy negyedik gyanúsítottja, a korábban hivatásos katonaként dolgozó Cs. István csak a két utolsó, a tiszalöki és a kislétai támadásokban vett részt mint sofőr.

A Nemzeti Nyomozó Iroda sajtótájékoztatóján az is kiderült, hogy a gyanúsítottak egyes esetekben a "bűncselekmény-sorozathoz kötődésüket nem tagadják, de ahol sérülés vagy halott volt, azokban az esetekben nem tettek vallomást". A gyanúsítottak a megtámadott embereket nem ismerték, a célpontokat az alapján választották ki, hogy a helyszínt minél biztonságosabban lehessen megközelíteni és elhagyni, a támadást pedig minél kisebb kockázattal lehessen véghezvinni. A bűnözőket korábbi sérelmek, a bosszú és a félelemkeltés motiválta.

Forrás: Független Hírügynökség