2010. március 16. 12:47
Nem kellően rendszerszerű a gyermekvédelmi jelzőrendszer, egyes elemei pedig elérhetetlenek a gyermekek számára.
Szabó Máté megállapította: az UNICEF 2009-es jelentésében az szerepel, hogy Magyarországon a gyermekek 4 százaléka szenved el bántalmazást, a tényleges szám viszont ennek háromszorosa lehet, amelyek felderítetlen esetek. A gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjainak feladata éppen az ilyen esetek feltárása lenne. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a többi között azt vizsgálta, mennyire érzékeny a rendszer a rossz bánásmód észlelhető jeleire, milyen gyakran jeleznek egymásnak az érintett szervek. Az ombudsman megkeresésére érkezett válaszokból kiderül: sérül, illetve közvetlen veszélyben van a gyermekek különleges védelemhez és gondoskodáshoz való joga.
A biztos szerint a gyermekvédelmi rendszer tudomására jutó bántalmazásos esetek száma jóval alacsonyabb, mint azt a társadalomtudományi kutatások becslései indokolnák. Hozzáteszi: szinte példa nélküli, hogy egy gyermek maga kérjen segítséget, és nem ritka, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai azért nem teljesítik kötelezettségüket, mert személyes megtorlástól tartanak.
Szabó Máté szerint kedvező, hogy szinte valamennyi településen van gyermekjóléti szolgáltatás, de általános jelenség a szakemberhiány. Sajnálatosnak tartja azt is, hogy az orvosok gyakran csak gyógyítják a sérüléseket, de nem szólnak a gyermekbántalmazásra utaló jelzésekről. Hozzáteszi: a nevelési-oktatási intézményekben általában nincs olyan szakember, akinek kizárólagos feladata lenne a gyermekek helyzetének feltérképezése, panaszaik meghallgatása és szükség esetén továbbítása a gyermekvédelmi szervhez. Emellett kevesen ismerik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősöket és iskolapszichológusokat, akiket nehéz elérni is. Az ombudsman szerint további probléma az is, hogy a rendezetlen állampolgárságú gyermekekre a gyermekvédelmi előírások főszabályként nem vonatkoznak.
A biztos szerint a gyermekvédelmi rendszer tudomására jutó bántalmazásos esetek száma jóval alacsonyabb, mint azt a társadalomtudományi kutatások becslései indokolnák. Hozzáteszi: szinte példa nélküli, hogy egy gyermek maga kérjen segítséget, és nem ritka, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai azért nem teljesítik kötelezettségüket, mert személyes megtorlástól tartanak.
Szabó Máté szerint kedvező, hogy szinte valamennyi településen van gyermekjóléti szolgáltatás, de általános jelenség a szakemberhiány. Sajnálatosnak tartja azt is, hogy az orvosok gyakran csak gyógyítják a sérüléseket, de nem szólnak a gyermekbántalmazásra utaló jelzésekről. Hozzáteszi: a nevelési-oktatási intézményekben általában nincs olyan szakember, akinek kizárólagos feladata lenne a gyermekek helyzetének feltérképezése, panaszaik meghallgatása és szükség esetén továbbítása a gyermekvédelmi szervhez. Emellett kevesen ismerik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősöket és iskolapszichológusokat, akiket nehéz elérni is. Az ombudsman szerint további probléma az is, hogy a rendezetlen állampolgárságú gyermekekre a gyermekvédelmi előírások főszabályként nem vonatkoznak.
Az országgyűlési biztos felkérte az oktatási minisztert, hogy fordítson nagyobb figyelmet arra, hogy a bántalmazott gyermekek tudják hova fordulhatnak segítségért, emellett pedig fontolja meg a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, valamint az iskolapszichológus kötelező alkalmazását. Szabó Máté az egészségügyi miniszternek azt ajánlja, hogy az orvosképzés során kiemelt kérdésként kezeljék a gyermekvédelmi szerepet. A biztos a szociális miniszternél kezdeményezte, hogy hatékonyabban védjék a jelzőrendszer tagjait, és hozza összhangba a tisztázatlan állampolgárságú gyermekek gyermekjóléti ellátásának szabályait a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekkel.
Forrás: Független Hírügynökség
Kövess minket, és értesülj a friss hírekről a Facebookon is!
Követem