Évekig pereskedhetnének a buszsofőrök

Legalább két évbe kerülne, amíg több száz BKV alkalmazottnak megküldené a bíróság a keresetleveleket, míg a perek újabb évekig tartanának - mondta a Független Hírügynökségnek Biczó Péter. A szakjogász hozzátette: valószínűleg külön kellene beperelni a sofőröket, mert a bíróság vélhetően nem tudná egy eljárásban kezelni az ügyeket. A munkajogász szerint a közlekedési társaság próbapereket indíthat, ám ezek eredménye nem kötelező érvényű a többi perre nézve. Magyarországon nincs precedensjog, ám a Legfelsőbb Bíróság hasonló ügyekben hozott határozatait figyelembe kell venni az eljárás során.

Az esetleges szabotázs, vagyis a szándékos károkozás bizonyítása nagyon nehéz, így ha feljelentik a sofőröket, akkor igazságügyi szakértőket is be kell vonni. Ők dönthetik el - minden esetet külön vizsgálva -, hogy veszélyeztette-e az élet- és vagyonbiztonságot a jármű sérülése, hibája. A járművezetőknek dokumentálniuk kell a hiányosságokat, amelyeket a bíróságnak figyelembe kell vennie - mondta a munkajogász. Biczó Péter hozzátette: nem ismeri a BKV belső utasításait, ám a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján kevés az esélye annak, hogy a bíróság elmarasztalná a munkavállalókat.

A BKV szerint 150, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) és a szakszervezet szerint pedig több mint 250 autóbusz nem indult el kedden reggel a fővárosban. A buszok azért nem álltak ki a garázsból, mert a sofőrök a szakszervezetek kérésére mindent ellenőriznek a járműveken indulás előtt. Ha hibát találnak, tartalék buszt kérnek a sofőrök.

A BKV eközben vizsgálatot rendelt el a jármű-meghibásodások magas száma miatt. Indoklásuk szerint korábban a reggeli meghibásodások száma 8-10 volt, hétfőn viszont csak a kelenföldi buszgarázsban 172 hibát észleltek. Hétfői közleményük szerint a cég vezetése nem legális sztrájknak tartja a reggeli állapotokat és nem zárja ki a szándékosságot sem.