2009. augusztus 9. 9:15
Az intézmény "születésnapja" egyben az állatkertek napjának is számít Magyarországon.
Kép: a főváros állatkert története>>>
Az alapítás eszméjének négy úttörője Kubinyi Ágoston, a Nemzeti Múzeum igazgatója, Gerenday József, a Füvészkert igazgatója, Szabó József egyetemi tanár illetve Xántus János volt. Az ő kitartásuknak köszönhető, hogy a pénzügyi nehézségek, az 1860-as évek néhány aszályos esztendeje, illetve a császári hivatalnokok érdektelensége ellenére 1866-ra megnyílhatott az ország első állatkertje.
Az alapítás eszméjének négy úttörője Kubinyi Ágoston, a Nemzeti Múzeum igazgatója, Gerenday József, a Füvészkert igazgatója, Szabó József egyetemi tanár illetve Xántus János volt. Az ő kitartásuknak köszönhető, hogy a pénzügyi nehézségek, az 1860-as évek néhány aszályos esztendeje, illetve a császári hivatalnokok érdektelensége ellenére 1866-ra megnyílhatott az ország első állatkertje.
Az állatkertet üzemeltető társaság 1907-ben jutott csődbe és a tulajdonait elárverezték. Budapest ekkor vásárolta meg a meglévő állatokat és épületeket. 1909 és 1912 között újjáépítették az intézményt több mint 4 millió aranykoronás költségen. A teljesen megújult állatkert, amely a maga korában az egyik legkorszerűbb volt Európában, 1912. május 20-án nyitotta meg ismét kapuit.
A második világháború alatt, 1944-ben - a stratégiai célpontnak számító vasút közelsége miatt - rendszeresen bombázták az állatkertet. 1945. január 11-én és 12-én - Budapest ostromakor - két napra a front éppen az Állatkert végében, az Elefántház vonalánál volt, így a kert végképp csatatérré vált. Az ostrom végére szinte valamennyi épület romokban hevert, a 2500 egyedet számláló állatállományból pedig csak 15 maradt életben. Az állatkert - ennek ellenére - 1945 május elsején ismét, immár harmadszor is megnyílt.
A második világháború alatt, 1944-ben - a stratégiai célpontnak számító vasút közelsége miatt - rendszeresen bombázták az állatkertet. 1945. január 11-én és 12-én - Budapest ostromakor - két napra a front éppen az Állatkert végében, az Elefántház vonalánál volt, így a kert végképp csatatérré vált. Az ostrom végére szinte valamennyi épület romokban hevert, a 2500 egyedet számláló állatállományból pedig csak 15 maradt életben. Az állatkert - ennek ellenére - 1945 május elsején ismét, immár harmadszor is megnyílt.
Az elmúlt években a kert megújulása újabb lendületet kapott. A régi, hosszú állatházak többsége ma már ismét eredeti szépségében látható. Sok évtizednyi szünet után 1996-ban ismét Parasztudvar létesült, 1999-ban megújult az Elefántház, 2000 őszén befejeződött a Pálmaház csaknem egy évtizeden át tartó rekonstrukciója. Megújult az Akvárium, bővítések történtek az Emberszabású Majmok Házában, és újjászületett a régi, Kós Károly tervezte Majomház, valamint a jegesmedvéknek és fókáknak otthont adó sarkvidéki panoráma is. 2006-ra elkészült a Krokodilház, 2007-re a délkelet-ázsiai állatokat bemutató Xántus János Ház, 2008-ban pedig befejeződött a Nagyszikla felújítása, és elkészült a Szavanna komplexum, valamint az új medvekifutó is. Az idei év legnagyobb fejlesztése a nemrégiben átadott Mérgesház, de a makik is új kifutót kaptak.
Forrás: Független Hírügynökség
Kövess minket, és értesülj a friss hírekről a Facebookon is!
Követem