Ötéves a legnépszerűbb közösségi oldal

A legenda szerint a Facebook a Harvard egyetem egyik kollégiumi szobájában született meg. Mark Zuckerberg, a patinás intézmény másodéves, informatika szakos diákja, azzal az ötlettel állt elő csoporttársainak, hogy olyan internetes közösségi hálózatot szeretne létrehozni, amelyen keresztül a Harvard diákjai könnyebben kapcsolatban lehetnek egymással. Az elképzelés tetszett barátainak, akik közül néhányan – köztük Dustin Moskovitz és Chris Hughes – támogatták munkájában. Ennek eredményeként 2004. február 4-én elindult az akkor még The Facebook néven futó honlap.

Az első felhasználók

Az akkor már működő MySpace-hez hasonló, ingyenes közösségi oldal nem szorult különösebb reklámra: az egyetemisták között pillanatok alatt népszerűvé vált. A BBC szerint mindössze 24 óra alatt 1200 harvardi diák regisztrált az oldalon, és egy hónapon belül a több mint húszezer hallgató fele rendelkezett már saját profillal a Facebook-on. A sikereken felbuzdulva Zuckerberg márciusban kiterjesztette a szolgáltatást, és lehetővé tette a Stanford, a Columbia és a Yale diákjainak is, hogy a hálózat tagjai legyenek. A további bővítések eredményeként pedig az év végére valamennyi amerikai és kanadai egyetemista regisztrálhatott az oldalon.

Az újabb nyitásra 2005 szeptemberében került sor: elindult a Facebook középiskolásoknak szánt, meghívásos rendszerre épülő verziója, amit Zuckerberg akkor „a következő logikus lépésnek” nevezett. Egy évvel később az oldal alapítója úgy döntött: mivel az indulás óta számos egyetemista végzett már, eljött az ideje, hogy ne csak az egyetemi, főiskolai vagy középiskolai e-mail címmel rendelkezők lehessenek tagok. Ezzel pedig 2006. szeptember 26-án a Facebook által nyújtott szolgáltatások köre megnyílt a világ minden felhasználója előtt.

A Facebook – ami 2005-ben hivatalosan is elhagyta neve elő a „The” névelőt - mára 150 millió aktív felhasználóval rendelkezik, azaz húszmillióval többen használják, mint a fő rivális MySpace-t. Az oldal jelenleg a világ 170 országában, 37 különböző nyelven – közte magyarul – érhető el. A felhasználó több mint fele már nem egyetemista, és a statisztikák szerint leggyorsabban a harmincasok köre bővül. A regisztráltak közül naponta 15 milliónyian frissítik az oldalon magukról közzétett információkat – tájékoztatva az ismerősöket arról, hogy épp hol vannak, vagy mit csinálnak.

Az úgynevezett webkettes alkalmazások körébe tartozó közösségi oldalak – köszönhetően a Facebook sikerének is – mára egyetemi tananyaggá váltak. B. J. Fogg professzor, aki a Stanford Egyetemen „A Facebook pszichológiája” című szemináriumon oktatja a diákokat, úgy véli: a szolgáltatás megváltoztatta a világról alkotott képünket. „Ma már egy másik országban élő barátunk is csak néhány kattintásra van tőlünk” – fogalmazott a professzor a BBC-nek adott interjúban.

Adatvédelmi aggályok

Ahogy minden olyan internetes szolgáltatással kapcsolatban, amelynek során információkat osztanak meg a felhasználók magukról, úgy a Facebooknál is az adatvédelem jelenti a legnagyobb kihívást. Egy 2007-es újításnak köszönhetően a felhasználók adatai – hacsak nem rendelkeznek másképp – könnyedén megtalálhatók az olyan általános keresőkön keresztül, mint amilyen a Google vagy a Yahoo. A rendszerben olyan óriási mennyiségű személyes adat halmozódott fel, hogy mostanra már a CIA is használja nyomozati munkájában a rendszert.

A szakértők szerint addig nincs is baj, amíg bűncselekmények megoldására használják az oldalt. Ahogy például legutóbb Új-Zélandon, ahol Queenstown város rendőrsége a Facebookon tette közzé egy rablás helyszínének biztonsági kamerás felvételeit a támadóról. A tettest a közösségi oldal felhasználói felismerték, a hatóságok pedig így könnyedén nyomára bukkantak. De tavaly novemberben egy ausztrál étteremtulajdonosnak is hasznára vált a közösségi háló, aki ennek segítségével rendeztetett öt vendégével egy kifizetetlen számlát.

Az adatvédelmi szakemberek azonban arra figyelmeztetnek, hogy sokan visszaélhetnek a felhasználók jóhiszeműen közzétett adataival. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy folyamatosan nő az információs folyam, azaz az emberek egyre többet szeretnének tudni ismerőseikről, és egyre többet közölni magukról. A szakértők szerint ráadásul sok felhasználó nem is tudja pontosan, hogy mennyi személyes adatot ad ki magáról, és hogy ezeknek mi lesz a későbbi sorsa.

Merre tovább?

Az aggodalmak ellenére a közösségi oldalak egyelőre virágkorukat élik. Nemrégiben maga a katolikus egyházfő is nyilatkozott velük kapcsolatban, mondván: ezek az oldalak az emberek kommunikáció iránti alapvető vágyát elégítik ki. A legnépszerűbb pedig várhatóan a jövőben is a Facebook marad, amelynek az elmúlt hónapokban százezres szinten nőtt naponta a felhasználóinak száma.

Az oldal még mindig csak 25 éves atyja másfél milliárd dollárra becsült vagyonával a Forbes magazin szerint mára a világ 321. leggazdagabb emberévé vált. Mark Zuckerberget a Time magazin is előkelő címmel tüntette ki: 2008-ban a világ száz legbefolyásosabb embere közé választották a tudomány területén dolgozók között. Sikertörténetéből pedig a hírek szerint „Az elnök emberei” című sorozatot sikerre vivő producer, Aaron Sorkin szeretne filmet forgatni.