Növényi hulladékból üzemanyag

A fejlődő országok nehezményezték, hogy inkább bioetanolt és más termékeket állítunk elő olyan anyagokból, amelyeket takarmányozásra vagy emberi táplálkozásra is lehetne használni. Ez adta az ötletet, hogy kukorica és búza helyett cirokszalmával és préselt fekete ribizlivel kísérletezzenek. Egy korábbi kutatás után maradt ez a növényi hulladék itt a laborban, így ezzel próbálkoztak először.

A feladat nem könnyű, mert növényi hulladékból nehezebb kinyerni a cukrot. Ezért először speciális előkezelésre van szükség, csak utána lehet élesztőgombákkal alkohollá érlelni a cukrot. A lepárlás már a szokott módon történik és kész is az etanol.

„A Magyarországon is meglévő bioetanol üzemek alapvetően kukoricára és búzára, tehát kimondottan keményítő alapra épültek, ami alapvetően takarmányozásra és emberi táplálkozásra is megfelelő. Mi kimondottan olyan alapanyagból indultunk ki, amelyek abszolút hulladékból keletkeznek, főleg a növénytermesztésben” – mondta Dr. Hódur Cecília, a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karának tudományos dékánhelyettese.

Széndioxid és víz, ez a bioetanol égésének a mellékterméke. Ráadásul a benzinnel ellentétben a tiszta etanol nem tartalmaz nehézfémeket és kénszármazékokat, így sokkal környezetkímélőbb. Azonban drágább is mint a benzin és a gázolaj, ráadásul használatához változtatni kell a most használt motorokon. Egyelőre az Európai Unió is azt ajánlja, hogy a tagországok a benzinhez 10-15 százalékban keverve alkalmazzák az etanolt, mert ahhoz még nem kell átalakítani a gépjárművek motorjait.