Egekbe szökő törlesztőrészletek

Ha azt szeretné, hogy járjunk utána történetének, írja meg elérhetőségét az internet@rtlklub.hu címre!

A 100 ezer forintos törlesztőrészletből kicsit több mint másfél év alatt 182 ezres lett. Ennyit kell fizetnie Vadász Lászlónak, aki a Banki Hitelkárosultak Egyesületének ügyfele. Kálváriája egy teljesen szokványos frankhitel-felvétellel kezdődött, Magyarország egyik legnagyobb kereskedelmi bankjánál.

2007. májusában vettünk fel a 20 millió 150 ezer forintnyi frankhitelt a házunkra, amelyért 24 millió forintot kellett fizetnünk. Abban az időben még jó állásom és sok munkám volt, ezért úgy gondoltam, hogy a havi 100 ezer forint törlesztőrészlet nem terheli meg a kasszát.

Hogyan változott a törlesztőrészlet?

A szerződésben benne volt, hogy 6 hónapig változatlan törlesztőrészlettel kell visszafizetnem a felvett kölcsönt. Ennek lejártakor, vagyis 2007 végén kaptam egy levelet, amelyben közölték, hogy 132 ezerre emelik a fizetendő havi összeget. Ebben benne voltak már a kamatok és deviza árfolyamkockázata. Újabb fél évre rá 152 ezerre emelték a törlesztőrészletet. Két hete pedig kaptam egy levelet, hogy 182 ezret fizessek havonta. Közben a munkám is megszűnt, ezért ekkora összeget már nem tudtam vállalni. Eddig körülbelül 2 millió forintot fizettem vissza a banknak.

A bank azt mondta, ha 2008. augusztusáig befizetjük a felvett hitelösszeget egyben – tehát a 20 millió 150 ezer forintot -, akkor rendezettnek tekintik az ügyet. Ekkor már árultuk a házat, de nem volt vevő. Később akadt valaki, de csak mélyen áron alul, 21 millióért vette volna meg az ingatlant. Ezt felajánlottuk a banknak, de ekkor már elutasítottak minket, és átadták az ügyet egy követeléskezelő cégnek.

Ők hogyan bántak az Önök ügyével?

Olyan magas éves kamatot tettek a hitelre, hogy az eredeti összeghez képest ma már 8 millióval több a kölcsönünk összege. Így körülbelül 28 milliót kellene fizetnünk. Mivel az ügyünk kikerült a bank hatásköréből, így most a behajtóknak kell fizetnünk a törlesztőrészletet. Ezzel viszont nem csökken a kölcsön, mert a tőke a banké. Ők már csak a saját pénzükre várnak. Tehát ha a követeléskezelőnek törlesztünk, az olyan, mintha egy feneketlen kútba dobnánk a pénzt. A cég képviselője azt mondta nekünk, hogy ha január 24-ig nem fizetünk, akkor elkezdik árulni a házat. Hiába mondtam neki, hogy a 31 éves, szellemi fogyatékos fiammal nem tudok hová menni, nem érdekli őket.

Mit gondol, hogyan javulhat a helyzetük?

Az előbb említett okok miatt a követeléskezelőnek nem fizetünk. Próbáljuk bíróságra vinni az ügyet, hogy újra a bankkal tárgyalhassunk. Velük szeretnénk egyezkedni a továbbiakról.


Megkérdeztük a Bankszövetséget!

Megkérdeztük a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadóját, Müller Jánost, hogy mi a véleménye a hasonló esetekről. Elmondta, hogy a bankok úgynevezett törlesztési menedzsmentet folytatnak, tehát folyamatos a kapcsolat a bank és az ügyfél között. Hozzátette, hogy a bankoknak véges a tűréshatáruk, de csak végső esetben értékesítik a hitel fedezetéül szánt ingatlant.

Általános tapasztalat, hogy nem nagy azoknak a száma, akik az árfolyammozgás miatt kerültek nehéz helyzetbe. 2005 óta egyébként kötelező, hogy a pénzintézetek külön felhívják az ügyfelek figyelmét a devizakölcsönök kockázatára. Müller János úgy tudja, hogy a bankok által kezdeményezett behajtások száma alacsony. Pontos adat nincs arra nézve, hogy hányan „bukják be” deviza lakáshitelüket, és a rendelkezésre álló információkból, például a február elején megjelenő új hitelnyilvántartási adatokból is csak általános folyamatokra lehet majd következtetni – mondta Müller János.