2008. május 26. 12:59
A NASA élőben közvetítette a vörös bolygót kutató szerkezet leszállását.
Sikeresen landolt
Sikeresen landolt a NASA Phoenix nevű Mars-szondája. A világ élőben követhette az interneten
az eseményt. A szonda magyar idő szerint 1 óra 40 perckor vált le a hordozó járműről és nem sokkal később belépett a vörös bolygó légkörébe. Körülbelül 10 perccel később a szerkezet megkezdte a lassuló fázist először ejtőernyővel, majd rakétákkal. Ezalatt a Földön már csak a magasságából számolták vissza a métereket. A Phoenix 1 óra 53 perckor érte el a Mars felszínét - sértetlenül.
A landolás után az irányítóközpontban mindenki felpattant a székéről, és az addig higgadt tudósok és szakemberek tapsolni, ujjongani kezdtek. „Álmaiban sem gondoltam volna, hogy ilyen könnyen fog menni!” – mondta egyikük. Az önfeledt ünneplés után azonban vissza kellett térniük a munkához. A Phoenix ugyanis landolás után elkezdte kitárni napkollektorait, hogy energiát gyűjtsön az első fotók elkészítéséhez és a kutatás megkezdéséhez.
A landolás után az irányítóközpontban mindenki felpattant a székéről, és az addig higgadt tudósok és szakemberek tapsolni, ujjongani kezdtek. „Álmaiban sem gondoltam volna, hogy ilyen könnyen fog menni!” – mondta egyikük. Az önfeledt ünneplés után azonban vissza kellett térniük a munkához. A Phoenix ugyanis landolás után elkezdte kitárni napkollektorait, hogy energiát gyűjtsön az első fotók elkészítéséhez és a kutatás megkezdéséhez.
Az első képek hajnali 4 óra előtt érkeztek meg a Földre. Ezeken a Mars horizontját, a szonda egyes alkatrészeit és a bolygó talaját lehet látni.
A teljesen automata Mars-szonda a bolygónak azon a részén fog dolgozni, ahol valószínűleg jég van a felszín alatt. A többi közt a marsi élet nyomait fogja kutatni.
Az RTL Híradó riportjai a Phoenix Mars-szondáról:
A Marson a Phoenix
Marslakók nyomában
Forrás: nasa.tv
Mi is ez a Mars-kutató Phoenix?
A Phoenix, amely magyar idő szerint hétfőn hajnalban ereszkedett le a Mars felszínére az északi sark közelében azt fogja kutatni, hogy a Vörös bolygó talajában megvoltak-e valamikor - vagy akár megvannak-e most is - a mikrobális szintű élet feltételei.
A kutatóeszköz 3 lábon áll, 350 kiló súlyú, ebből 25 kilót tesz ki a tudományos berendezés. Az előállítása 420 millió dollárba (mintegy 65 milliárd forint) került.
A leszállás után a Phoenix kihajtogatta 2 napelemtábláját, amelynek felszíne 5-ször 1,5 méter. A Phoenixnek van egy 2 méter 5 centiméter hosszú robotkarja, amely az exkavátorok markoló kanalához hasonlít. Ez a kar akár 1 méter mély árkot is tud ásni a Mars fagyott, jeges talajában, és a kiemelt talajmintát a Phoenix tudományos műszerei elé teszi vizsgálatra.
A robotkaron van egy doboz alakú kamera, ahhoz hasonló objektívvel, amilyen a 35 milliméteres kisfilmes kameráknak van, továbbá két világító berendezés. Ezekkel felvételeket készít a környékről és a talajmintákról.
A Phoenixen elhelyezett kanadai gyártmányú meteorológiai észlelő műszer rögzíti a Mars északi pólusának napi időjárását, és vizsgálja a víznek a szilárd és a légnemű halmazállapot közötti körforgását.
A Phoenixnek van egy lézerradarja, amely pulzáló lézerfények kibocsátásával fogja vizsgálni a légkörben lévő részecskéket.
A Phoenix két „szemével”, a két méter magasan elhelyezkedő két kamerájával nagy felbontású, térhatású felvételeket készít a környékről és a markoló munkájáról. A két kamerát felfelé is lehet irányítani, és akkor a légköri részecskékről adnak információt.
A Phoenix építése és működtetése amerikai, kanadai,svájci, dán, német, brit egyetemek tudósainak munkája, a programban részt vesz az amerikai űrkutatási hivatalon kívül a kanadai társszervezet is, továbbá a finn meteorológiai intézet.
Forrás: AFP, Független Hírügynökség
Marslakók nyomában
Forrás: nasa.tv
Mi is ez a Mars-kutató Phoenix?
A Phoenix, amely magyar idő szerint hétfőn hajnalban ereszkedett le a Mars felszínére az északi sark közelében azt fogja kutatni, hogy a Vörös bolygó talajában megvoltak-e valamikor - vagy akár megvannak-e most is - a mikrobális szintű élet feltételei.
A kutatóeszköz 3 lábon áll, 350 kiló súlyú, ebből 25 kilót tesz ki a tudományos berendezés. Az előállítása 420 millió dollárba (mintegy 65 milliárd forint) került.
A leszállás után a Phoenix kihajtogatta 2 napelemtábláját, amelynek felszíne 5-ször 1,5 méter. A Phoenixnek van egy 2 méter 5 centiméter hosszú robotkarja, amely az exkavátorok markoló kanalához hasonlít. Ez a kar akár 1 méter mély árkot is tud ásni a Mars fagyott, jeges talajában, és a kiemelt talajmintát a Phoenix tudományos műszerei elé teszi vizsgálatra.
A robotkaron van egy doboz alakú kamera, ahhoz hasonló objektívvel, amilyen a 35 milliméteres kisfilmes kameráknak van, továbbá két világító berendezés. Ezekkel felvételeket készít a környékről és a talajmintákról.
A Phoenixen elhelyezett kanadai gyártmányú meteorológiai észlelő műszer rögzíti a Mars északi pólusának napi időjárását, és vizsgálja a víznek a szilárd és a légnemű halmazállapot közötti körforgását.
A Phoenixnek van egy lézerradarja, amely pulzáló lézerfények kibocsátásával fogja vizsgálni a légkörben lévő részecskéket.
A Phoenix két „szemével”, a két méter magasan elhelyezkedő két kamerájával nagy felbontású, térhatású felvételeket készít a környékről és a markoló munkájáról. A két kamerát felfelé is lehet irányítani, és akkor a légköri részecskékről adnak információt.
A Phoenix építése és működtetése amerikai, kanadai,svájci, dán, német, brit egyetemek tudósainak munkája, a programban részt vesz az amerikai űrkutatási hivatalon kívül a kanadai társszervezet is, továbbá a finn meteorológiai intézet.
Forrás: AFP, Független Hírügynökség
Kövess minket, és értesülj a friss hírekről a Facebookon is!
Követem