Egyre nő a hitelteher

Simítják a maltert, rakják a téglát. Ma már szinte csak pénzkérdés, hogy elkészüljön egy ház. A legtöbben hitelből vágnak bele az építkezésbe. De kész lakást sem nagyon vesznek már készpénzért.

Az emberek a jövedelmük egyre nagyobb részét költik hiteltörlesztésre. A rezsi kifizetése után megmaradó összegből minden második forintot a bankoknak adnak. Ebben persze benne van a lakáshiteleken kívül például az autóhitel is.

A hitelállománynak ez azonban nem jelentős része, mint ahogy az áruvásárlási hitel sem. Személyi kölcsönből már több mint 570, a szabad felhasználású hitelből pedig csaknem 1500 milliárdot kell az embereknek visszafizetniük. A lakáshitel-tartozás pedig több mint 3300 milliárd. A magyar bankokat egyre több kritika éri, amiért nem nézik meg eléggé, kinek adnak pénzt. A bankszövetség elnöke szerint ez azért van, mert Magyarországon nagy az eltitkolt jövedelem.

„Ilyen körülmények között egy igen fontos szegmenséről mondanánk le az ügyfeleknek, hogy, ha, hogy úgy mondjam, csak a megfelelő adóbevallással rendelkező ügyfeleket tekintenénk hitelképesnek” – mondta Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség

elnöke.

Ezért inkább a felajánlott fedezet a lényeg.

Az emberek továbbra is inkább svájci frankban, vagy euróban adósodnak el. Egy ideje pedig akár japán jenben is megtehetik.

„Legszívesebben a jen-hitelekkel kapcsolatban azt szeretnénk, ha kiírnák rá, hogy a kockázatok és mellékhatások tekintetében kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét, aki jelen esetben maga a bank” – mondta Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Annak, aki mégis a jen alapú hitelt választja, számolnia kell azzal, hogy akár egyik hónapról a másikra több ezer forinttal is megemelkedhet a törlesztőrészlete.