Mit kérdeztek az érettségin

A középszintű érettségi első része a szövegértés volt. A feladat szövege egy, a Mindentudás Egyetemén elhangzott előadás kapcsán született interjú volt, Nádasdy Ádám nyelvésszel a nyelv változásáról. A feladatok részben a beszélők és a közvélekedés álláspontjának tisztázására (például szegényedik vagy gazdagodik-e a magyar nyelv), részben az interjú szövegére, a benne előforduló szóképek megértésére irányultak. A diákoknak 60 perc állt rendelkezésükre, és maximum 40 pontot kaphatnak a feladatért.

A szövegalkotási feladatra 180 percük volt az érettségizőknek. 60 pontért egy érvelés és két műelemzés közül választhatták a diákok. Az érvelési feladat Ancsel Éva egy bekezdése alapján annak kifejtése volt, hogy a technika 20-21. századi eredményei hogyan befolyásolják az egyén önálló gondolkodását, mennyiben erősítik, illetve gyengítik a gondolkodás eredetiségét - miként változnak például kulturális szokásaink a készen kapott elemektől. A másik lehetőség Petelei István „A könyörülő asszony” című novellájának elemzése volt. A szaktárca közlése szerint elsősorban a mű lélektani folyamatainak, illetve az azokat megjelenítő eljárásoknak kibontását várják azoktól, akik ezt választották. A harmadik téma egy összehasonlító műelemzés volt, Berzsenyi Dániel Horác című és Vas István szintén Horatiust idéző, Vides ut alta stet („Látod, hogy áll mély hóban...”) című versének összevetése. A feladat a jól érzékelhető közös motívumok hasonló és eltérő felhasználásának bemutatását kérte.

Az emelt szintű írásbeli érettségin 4 óra állt a vizsgázók rendelkezésére. Ezalatt, négy különböző feladatot kellett megoldaniuk, összesen 100 pontért. A 40 pontos nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor Ottlik Géza „A Nyugatról” szóló esszéjének egy részletére épült. A feladatok egy része a vizsgázók szövegértését tesztelte, más részük a szöveg kapcsán feltett kérdésekkel az irodalmi és nyelvi műveltséget vizsgálta. A 25 pontot érő műelemzési feladat József Attila „Ha a hold süt...” című versén alapult, amelyben a tavasz motívum sajátosságait, az évszaknak a szokásostól eltérő megjelenítését kellett feltárni. A reflektálás (20 pont) Borgesnek egy metaforákról szóló tanulmányrészletét ismertette, s arról várt a vizsgázótól saját, irodalmi példákkal is igazolt véleményt. A negyedik feladat (15 pont) egy fiktív olvasói levél megírása volt egy elképzelt szerkesztőségnek arról, hogy a felszínes, igénytelen cikkek terjedése káros következménnyel is járhat.

Helyesírási szótárt mindkét szinten lehetett használni. Az ennek ellenére előforduló hibák miatt az elérhető 100 pontból akár 15-öt is lehet veszíteni - emlékeztetett a szaktárca.

A hétfői érettségikkel kapcsolatban rendkívüli eseményről nem érkezett bejelentés. Magyar nyelv és irodalomból, középszinten, 1130 helyszínen 83 109 vizsgázó, emelt szinten, 55 helyszínen 2357 vizsgázó tett érettségi vizsgát. Magyar, mint idegen nyelvből, középszinten, 33 helyszínen 60 vizsgázó, emelt szinten 6 helyszínen 31 vizsgázó érettségizett.

Forrás: Független Hírügynökség