Az „éhség-cunami” első áldozatai

Az ENSZ-katonát trombitaszó kíséretében búcsúztatták Haiti fővárosában, Port au Prince-ben. A világszervezet helyi békefenntartó akciójának nigériai tagja, a 36 éves Aminu Nagya az úgynevezett éhséglázadások következtében a múlt szombaton halt meg. A férfit április 12-én kirángatták az ENSZ járművéből, és nyakon lőtték.

A karibi államban a hónap elején tüntetések kezdődtek a növekvő élelmiszerárak miatt. A demonstrációk erőszakba fordultak. Az elkeseredett emberek végül még az elnöki palotát is megrohamozták. Haitin ugyanis - az ENSZ adatai szerint - az emberek mintegy 80 százaléka tengődik napi alig 300 forintnak megfelelő összegből.

A világszerte növekvő élelmiszer- és olajárak a közelmúltban Egyiptomban is zavargásokhoz vezettek, akárcsak Haitin, ott is volt halálos áldozat.

Az ENSZ szerint a magas élelmiszerárak miatt, akár már következő néhány héten belül, világszerte 400 ezer iskolás gyerek ellátása kerül veszélybe.

„A rendkívül gyorsan emelkedő élelmiszer- és üzemanyagárak szinte lehengerlik a szegényeket világszerte” - mondta Josette Sheeran, az ENSZ Élelmezési Programjának ügyvezető igazgatója az Egyesült Államok fővárosában pénteken tartott sajtóértekezleten. Szavai szerint a hatás olyan, mint egy „éhség-cunami”, amely nem ismer határokat.

E szerint a Haitin meghalt békefenntartó - a legalább 6 további, civil halálos áldozattal együtt - a szegénység és éhség okozta képletes szökőár első áldozatainak tekinthetőek.
Élelmiszerárak és állami támogatások

Az ENSZ Élelmezési Programjának vezetője az élelmiszerárak világméretű emelkedésének egyik okaként a kínaiak életminőségének javulását említette. Josette Sheeran szerint ugyanis korábban Kína az egyik legnagyobb gabonaexportáló ország volt. 1990 óta azonban az ázsiai országban szinte duplájára emelkedett a gabonatermék-, illetve a hús- és halfogyasztás. Ennek következtében Kína mára behozatalra szorul a gabonafélékből.

Az Európai Unió kereskedelmi vezetői szerint az élelmiszerek árának csökkentése érdekében üzleti megállapodásokkal arra kell ösztönözni a fejlődő államokat, hogy termeljenek több ennivalót. Kritikusok szerint azonban a főként afrikai fejlődő államokban termelt élelmiszerekért a világpiacon olyan alacsony árakat adnak, hogy még a befektetett munka sem térül meg igazán. Az élelmiszerek alacsony világpiaci árát egyébként részben az okozza, hogy az Európai Unióban és az Egyesült Államokban a gazdákat jelentős állami pénzekkel támogatják. Így sok farmernek még az is megéri, ha a termelési árnál olcsóbban kínálják termékeiket a világpiacon.
Élelmiszerárak és bioüzemanyagok

Az élelmiszerek világszerte növekvő árát befolyásolja az egyebek közt gabonából, cukorból és szójából előállított bioüzemanyagok iránt megnőtt kereslet is. Az alternatív üzemanyagok előállítását szintén sok államban támogatják államilag, amiért egyre többen érdekeltek abban, hogy élelmiszerből bioüzemanyagot készítsenek.

Ennek ügyében a közelmúltban a világ legnagyobb élelmiszeripari cégének vezetője azt nyilatkozta: az alternatív üzemanyagok iránt világszerte megnövekedett kereslet veszélybe sodorja Földünk meglévő élelmiszer- és vízkészleteit. A cégvezető ezért morálisan elfogadhatatlan és felelőtlen dolognak nevezte a bioüzemanyagok előállítására fordított tetemes állami támogatásokat.

A jelenlegi élelmezési válság csillapítására az ENSZ rendkívüli felhívásban kért adományokat.