2007. június 7. 23:03
Az oktatási minisztériumi interjú ugrott, mert a magunkkal vitt kerekesszékes hölgyet és a stábot némi vita után kitiltották az épületből. Persze fontosabb ennél, hogy vajon tényleg pluszpontokkal kell-e segíteni a hátrányos helyzetűeket, a fogyatékkal élőket, a gyesen lévőket vagy a diszgráfiásokat.VIDEÓ!
Sárai Ritával érkeztünk az oktatási minisztériumhoz. - Azt az utasítást kaptam, hogy nem engedhetem be önöket az épületbe…- És miért, mi volt az indok?- Azt én nem tudom….- Csak Ritát nem engedheti be, mint mozgáskorlátozottat vagy a stábot sem?- A stábot sem…
Hogy miért nem engedtek be minket az oktatási minisztériumba egy kerekesszékes lánnyal, arról majd később. Előbb arról, miért is akartunk odamenni.
Ő Sárai Rita, aki néhány éve kerekesszékben ülve elvégzett egy főiskolát. Úgy vették fel akkor, mint bárki mást, aki egészséges. Ettől az évtől ez máshogy van: a hátrányos helyzetűeknek, a fogyatékkal élőknek, a gyesen lévőknek, a diszgráfiásoknak 4 vagy 8 extra pont jár a felvételin. Az ötlet az oktatási minisztériumé. Segíteni akartak a szerintük hátrányban lévőkön, de ezt a jó szándékot nem mindenki díjazza.
Például a Kereszténydemokraták. Ők azt mondják, igazságtalan az új rendszer azokkal szemben, akiknek nem jár a pluszpont, ezért az Alkotmánybíróságon megtámadták a rendeletet. Ezért kértük meg Ritát, jöjjön el vele vitatkozni a parlamentbe.
Sárai Rita: „Az idén több sérült adta be a jelentkezését. Tavaly nem volt esélyük, de ma emiatt igen.”
Hoffmann Rózsa, KDNP-s képviselő: „Viszont az nem helyes, hogy a bizonyos rétegekhez tartozó fiatalok előnyhöz juttatása révén azok, akik nem tartoznak ezekhez a csoportokhoz, esetleg hátrányt szenvednek.”
Házon kívül: „Egy 3 gyerekes édesanya azt mondta nekem, hogy ha ezt a pár pontot is elveszik tőlük, akkor mi marad nekik?”
Hoffmann Rózsa: „Higgye el, ha valaki azért nem kerül be, mert például hiányzik neki ez az 1-2-vagy 4 pont, mert őket egy támogatott sérült fiatal kinyomta, akkor az érzelmileg szembe fog fordulni ezekkel a fiatalokkal. Hát ez kinek az érdeke? Senkinek.”
Ezért a párt most azt kéri, hogy amennyivel többen jutnak be így a felsőoktatásba, annyival legyen több az államilag finanszírozott helyek száma. Ám az oktatási minisztérium ezt elutasította.
De nem csak politikusoknak van bajuk az új rendszerrel. Az érettségizőknek is.
Pikó Aranka, diák: „A baj az, hogy a felvételi 1-1 ponton múlik.”
Boldizsár Tamás, diák: „A baj az, ha egy gyengébb tudású embert a plusz pontjai miatt vesznek fel egy olyan másik helyett, aki jobb tudású az adott tárgyból.”
Ignáth Krisztina, diák: „Én azzal egyetértek, hogy támogatni kéne őket, de nem ilyen módon. Például egy kerekesszékest azzal, hogy el tudjon menni az iskolába, a hátrányos helyzetűt azzal, hogy megkaphassák a segédeszközt a tanuláshoz, és nem plusz pontokkal. Szerintem ezzel csak leplezzük a problémát, és nem megoldjuk.”
Horváth Klaudia, diák:”Ebben a 144-es rendszerben ez a 8 pont eszméletlenül sok ahhoz, hogy ezt annyira nem nehéz megszerezni, és ha belegondolok, hogy 7 pont jár egy középfokú nyelvvizsgáért, ami mögött tényleg rengeteg munka van, nem érzem azt, hogy feltétlen ezt egy disgráfiásnak meg kéne kapnia.”
Fletser Ágnes, koordinátor, Szegénységellenes Hálózat: „Aki szegénységben él, nap mint nap sokkal kevesebbnek érzi magát, mint amennyi a valóságban, mert nem tud elmenni moziba, színházba az osztálytársaival, emiatt kirekesztődik nagyon sok mindenből. Nem azt a 8 pontot kellene sajnálni a hátrányos helyzetűektől, hanem azon kellene gondolkodni, hogy már középiskolában vagy előbbről támogassák a hátrányos helyzetű gyerekeket.”
Tény, hogy Rita örül a pluszpontnak, de a gimnazisták egy-egy érvével is egyetért. Neki és sok társának például az sem mellékes, hogy egyáltalán bejutnak-e abba az épületbe, ahol tanulni szeretnének. Ő például ilyen iskolát keresett. És nem talált könnyen.
Sárai Rita: Amikor idejöttem, még nem volt mozgáskorlátozott wc, de még aznap szereltek fel nekem kapaszkodót.
Belatiny-Kenéz Attila, főtitkár, Zsigmond Király Főiskola: „Főiskolai hallgató, jár neki. Csak egy kis odafigyelés kell, és hasonló áron, maximum egy kicsit drágábban olyan felszerelést lehet készíttetni, amit minden diák tud használni.”
Végül 18 milliót költött a Zsigmond Király főiskola az akadálymentesítésre, de nem bánták meg. Ettől is nőtt az iskola hírneve.
Tény, hogy pontot könnyebb adni, mint akadálymentesíteni, vagy mondjuk javítani a családok szociális körülményein. Ez a rendszer azonban a 4 vagy 8 többletponttal bizonyos intézményekben hatalmas előnyhöz juttathatja a felvételizőket.
Kerekes Gábor, ügyvezető igazgató, Országos Felvételi Információs Központ: „Vannak olyan szakok, ahol nagy a verseny, magasak a ponthatárok, sokat számít egyetlen pont is. Jellemzően vannak olyan egyetemek, például az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Corvinus Egyetem bizonyos szakjai, a vidéki nagy tudományegyetemek, Pécs, Szeged vagy az orvosi karokon magas a ponthatár, és nagy a verseny.”
Idén 108 ezren jelentkeztek valamelyik felsőoktatási intézménybe. Közülük 7000-en igényeltek ilyen pontokat. Hogy valóban jogosultak-e rá, és hogy ezzel jutnak-e be a főiskolákra, az egy hónap múlva derül ki.
De vajon miért döntött úgy az oktatási tárca, hogy a segítségre szorulókat plusz pontokkal támogatja? Ezért kértünk interjút a minisztériumtól még a múlt héten. Hétfőn reggel aztán arra is engedélyt kértünk, hogy délután Rita is velünk jöhessen. Ezt azonban telefonon már megtiltotta az egyik sajtóreferens. Azért mi még tettünk egy próbát, hátha enyhül a szigor.
Házon kívül: „Csináljuk azt, hogy te megvársz itt lent, mi pedig megpróbálunk bejutni a minisztérium képviselőjéhez, hogy egyáltalán beengednek-e téged….Jó napot kívánok, Hegyi Nóra RTL Klubtól…hoztunk magunkkal egy kerekesszékben ülő hölgyet, feljöhetne-e ő, hogy megbeszélje ezt a plusz pont ügyet Önnel?”
Bakos Károly, vezető főtanácsos, Oktatási és Kulturális Minisztérium: „Én ezeket az elveket tudom mondani, hogy a kerekesszékkel, fogyatékkal élő fiatalról van szó, őneki elsősorban azt kell tudnia, hogy abban az intézményben, ahová jelentkezni akar, mi a helyzet.”
Házon kívül: „De hiszen az elveket önök határozták meg, ha erről beszélgetnének, hiszen mégiscsak önök döntenek erről, hogy van egy ilyen opció és lehetőség…”
Bakos Károly: „Természetesen elmondom nagyon szívesen a hölgynek is, hogy milyenek a szabályok, ha ő nem tudná.”
Házon kívül: „Felhozhatjuk őt, hogy elmondja ezeket? „
Bakos Károly: „Természetesen, van rá lehetőség az épületben.”
Míg Ritával készültünk, hogy felmegyünk a főtanácsoshoz, hirtelen megjelent a tárca egyik sajtósa. A kamera a földön maradt, de azért forgott. Sajtós: „Nem vihetitek föl…abban egyeztünk meg 2 órával ezelőtt, hogy nem viszed föl…”
Házon kívül: „Letetted a telefont, hogy pontos legyek…”Ekkor a sajtós itt észrevette, hogy forog a kamera…
Sajtós: „Nehogy már fölvedd, nehogy…”
Technikusunk: „Nekem ez a dolgom, hogy fölvegyem.”
Sajtós: „Ez engem nem érdekel, akkor beperellek…”
Technikusunk: Engem lehet, dehát ez a dolgom…
Házon kívül: „Azt mondtad szó szerint, vagy egyedül jövök, vagy nem kapok interjút.”
A sajtóosztály munkatársa végül jó munkát kívánt. Ezt mi úgy értettük, hogy akkor szabad az út, és el is indultunk a mozgássérült bejárat felé.
Recepciós kaputelefonon: „Azt az utasítást kaptam, hogy nem engedhetem be önöket.”
Rita: „Én csak a véleményemet szerettem volna elmondani, és megköszönni, hogy gondoltak ránk.
A minisztérium sajtófőnöke a történtek után minden követ megmozgatott, hogy végül mégis szóba álljon velünk valaki. Rita másnap már nem ért rá, így csak a stáb ment oda.
Manherz Károly, államtitkár OKM: „Azért elég sok olyan van, aki tanulni akar, jóeszű, de azért olyan a helyzete, hogy bizonyos dolgokat nem tud megcsinálni. Akkor azt miért ne honoráljuk plusz ponttal? Szerintem a normál gyerekeknek ebből semmilyen hátránya nem lesz.”
Arra nincs lehetőség, hogy a plusz pontokkal bekerült hátrányos helyzetűek miatt több fiatalt vegyenek fel az egyetemekre. Viszont van évente 34 millió forint a mentor programban, hogy a szegény vagy beteg hallgatókat tovább támogassák, szállításukat, tananyaghoz jutásukat megoldják. Aki nem tudja fizetni a tandíjat, kedvezményt, mentességet vagy havi 10-20 ezer forint segélyt is kaphat.
