A világ leggyorsabb magyar agara

Sas a legutóbbi világbajnokságon, Rábapatonán ugyan pályacsúcsot állított fel, de a döntő futamban egy osztrák vetélytársa egy orrhosszal megelőzte. A visszavágón, Isaszegen azonban már Susán győzedelmeskedett.

Sas most 5 éves és körülbelül kétmillió forintot ér, de gazdája egyelőre még nem szívesen válna meg tőle. Jánosi úr egyébként nem csupán a versenyek miatt foglalkozik magyaragár-tenyésztéssel. Küldetéstudata van. Ezt a fajtát ugyanis már többször a kihalás veszélye fenyegette. Jánosi úr és társai ezért génbankot hoztak létre, hogy megmentsék az utókor számára.

A ma élő agárfajták közös őse az egyiptomi agár, melyet az ókorban is szívesen ábrázoltak. De a jóval későbbi századokban is szívesen festették meg őket, hiszen az agarak tartása és a velük való vadászat a nemesek és uralkodók kiváltsága volt. Egyszerű embereknek ugyanis tilos volt agarat tenyészteni vagy vásárolni.

Ezeket a kutyákat régebben elsősorban vadászathoz használták nagy kezdősebessége és kitartó vágtája miatt. Egész testfelépítésük is ezt a célt szolgálja. A második világháborúban a magyaragár-fajt gyakorlatilag kihaltnak tekintették. Megmentésük azonban sikeres volt.

Manapság leginkább versenyeztetik őket. A kutyák egy műnyúl után futnak, sebességük elérheti a 70 kilométer/órát is. Felkészülésükre különböző módszerek léteznek. Ilyen például a futógép.

A világ leggyorsabb magyar agara hatéves koráig, tehát még egy évig lesz csúcsformában, aztán lehet, hogy nyugdíjba megy, hogy társaihoz hasonlóan majd a lelátóról szurkoljon a többieknek.