Titkok Fedák Sári életéből

A legnagyobb operett-primadonna volt, pedig nem volt jó hangja. De úgy táncolt, hogy még az angol királyi párt is elbűvölte. Aki egyszer látta, nem tudta elfelejteni.

Fedák Sári mindent elért, amit akart. Először is azt, hogy színésznő lehessen. A beregszászi lány 18 évesen elérkezettnek látta az időt, hogy bejelentse tervét szüleinek. Hogy elérje, amit akar, cselhez folyamodott: azzal zsarolta a családot, hogy hozzámegy egy idős katonatiszthez, ha nem engednek neki.

Nadrágos szerepek

Nem ismert lehetetlent. A Bob herceg című darab kedvéért még a haját is levágatta. Ha kellett, nadrágban és trikóban táncolt a színpadra. Óriási sikere volt: hetekig csak róla írtak. És ekkor már újabb, nadrágos szerepre készült teljes titokban.

A Király színház nézői nem hittek a szemüknek: a színpadon Fedák Sári mint János vitéz állott, bő gatyában és karikás ostorral a kezében. Legénynek még csinos is volt.

„Fedák Sári megírja szüleinek a János vitéz előadásának éjszakáján, hogy amikor bejött gatyában, röhögtek rajta az emberek, majdnem leestek a székről, de az volt az a pillanat, amikor eldőlt az előadás sikere. Beöthy László azt mondta: csak a gatyán legyünk túl, és utána minden rendben lesz” – mondta Gajdó Tamás színháztörténész.

A modern nő

Fedák ezután bármit kérhetett Beöthytől, a színház direktorától. Kért is. A legnagyobb gázsit kapta, és részesedést az előadásokból. Kellett is a pénz, mert akkoriban a színészek maguk varratták fellépő ruhájukat is. A sok kiadás ellenére fényűzően élhetett. A városban az elsők között neki volt autója. Modern nő volt, erre addig alig volt példa Magyarországon. Élvezte az életet: sikeres volt, körberajongták, nagy vacsorákat adott.

Fedák és Molnár

Ritkán volt szerelmes. Molnár Ferenchez, az ünnepelt íróhoz azonban mély érzelmek fűzték Több mint egy évtizeden át vadházasságban éltek, ez akkoriban erkölcstelenségnek számított. Ők azonban nem titkolództak, mindenki tudta, hogy egy párt alkotnak. Az 1912-es, a Gazdag ember kabátja című némafilmnek Molnár írta a forgatókönyvét és Fedák volt a főszereplője. Szükségük volt egymásra.

„Egymást erősíteni tudták. Molnár azzal, hogy Fedáknak szerepeket írt, Fedák pedig azzal, hogy elfogadtatja őt olyan körökben, amelyben Molnár nem lett volna szalonképes” – mondta Gajdó Tamás.

Egy nagyon fiatal színésznő vetett véget kapcsolatuknak. Darvas Lili színi növendékként vetett szemet a nálánál jóval idősebb íróra.

„Lili kezdte leplezetlenül fonni a Molnárt, akinek természetesen hízelgett, hogy egy ilyen szép fiatal hölgy…és figyelmeztették a Zsazsát, hogy ez a kis fiatal légy nagyon keringőzik a Feri körül. Á, dehogyis, mondta, ez csak rajongás. Aztán rájött, hogy dehogynem. Ott állt már a Darvas Lili úgy, hogy a Molnár feleségül akarja venni. De a Zsazsát nem vette feleségül!” – mondta Bakó Márta.

Fedák megmakacsolta magát. Csak úgy volt hajlandó elengedni Molnárt, ha az előbb házasságot köt vele.

„Feleségül kellett hozzá menjek, hogy elválhassak tőle! Ez nekem jár! - mondta. Itt jött a nőtartás, ami járt. Azt mondta a Zsazsa, nekem nincsen szükségem nőtartásra, én csak ahhoz ragaszkodom, hogy a Molnár azt az összeget fizesse ki, amit nálam megivott!” – emlékszik vissza Bakó Márta.

A színésznő visszaemlékezésében ír arról, hogy terhes lett Molnár Ferenctől. A férfi azonban nem engedte, hogy megszülje gyermeküket. Fedák ezt soha sem bocsátotta meg neki.

„Hogy egy életre egymásba égtek, az biztos. Megvan az a levél, amelyet Fedák akkor írt, amikor bemondja a rádió, hogy Molnár Ferenc meghal. És hosszasan leírja, hogy két órán át meg sem tudott mozdulni, és minden úgy történt, ahogy ő megjósolta, és ott maradt egyedül….nem lehet azt mondani, hogy elmúlt ez a szerelem” – mondta a színháztörténész.

Politikai megnyilatkozásai

Amilyen jól választotta szerepeit, olyan rosszul sültek el politikai megnyilatkozásai. Előbb az Osztrák-Magyar Monarchia ellen buzdított, majd a Tanácsköztársaság ideje alatt őt is elkapja a hév.

A fotók szerint egy vöröskatona-toborzó teherautó tetején állott Fedák Sári is. A színésznő később váltig állította, hogy csak autogrammot adott, de sokan hallották belépésre buzdító beszédét is.

„Amikor Fedák a vörös hadseregbe való belépés mellett agitált, nem a tanácskormány mellett agitált, hanem azt akarta, hogy ez a Vörös Hadsereg megvédje Magyarország területi egységét, az ő városát.”

A Tanácsköztársaság leverése után a színésznő Bécsbe menekült. Az itt élő emigránsok azonban feljelentették, a rendőrség azonnal elfogta, és rövid időre a bécsújhelyi börtönbe csukták.

Fedák és „kislánya”

Egyik filmjében egy házasságon kívül született fiúgyermek miatt tör ki a botrány Fedák Sári és lánya között. Az élet azonban rácáfolt a filmbéli mesére. A valóságban éppen a botrány elkerülése miatt fogadott be, és nevelt évekig egy kislányt az akkor 57 éves színésznő.

1935-ben a zsidó származású Winter Sándor filmmogul és keresztény munkatársnője összeházasodott - titokban. Egy évvel később megszületett Erzsike, de a szülők ekkorra már elváltak. 1938-ban megszületett az első zsidótörvény. Az asszony félt, a gyereket Fedák Sárira bízták.

A kislány Paksi Lászlóné, Erzsébet volt. Az asszony nemrég tudta meg, hogy azért mondott le róla az édesanyja, mert attól rettegett, hogy baja eshet neki az apja származása miatt.

„Ez volt az anyám életműve, hogy soha, de soha ne tudjam meg, hogy ki volt az apám. És ez annyira megdöbbent engem, mert ez tulajdonképpen a történelem, hogy emberek félnek nagyon elmondani még a saját gyermeküknek is, hogy honnan, kitől származnak – mondta Paksi Lászlóné.

Azt, hogy egy zsidó származású filmes volt Erzsébet édesapja, 68 évesen, véletlenül tudta meg az asszony. Se Fedák Sári, se a ritkán látott édesanyja nem beszélt a múltról. Fedák Sári első, 1933-ban készülő saját gyártású filmjét, az Iza nénit Winter Sándor is támogatta anyagilag. A film hatalmas bukás volt. Fedák és Winter pénze odalett.

„Az Iza néni propagandafilm. Fedák a világ figyelmét akarta a trianoni béke igazságtalanságaira felhívni” – mondta Gajdó Tamás.

„Mondta neki az operatőr, mert Zsazsa a legdrágább bársonyokat akarta, mondta: ne költsön ennyi pénzt, a filmen ez úgysem látszik! De, de! Aztán Amerikában sikerült eladni, ráment az egész vagyona” – mondta Vörös Tibor.

Fedák talán a rosszul sikerült filmes vállalkozás miatt is vállalta, hogy segít a fiatal páron. Hat évig nevelte Erzsit. Vitte a kislányt a próbákra és az esti fellépésekre is. Ilyenkor leültették a színészbejárónál oldalt egy padra, és ő ott várta, míg az ő Zsazsa nénije végez. Egyszer ő is állt a színpadon, igaz, véletlenül.

„Valami csipkés zsebkendővel itatta a könnyeit, hogy neki nincs gyereke vagy valami ilyesmi. Berontottam, hát akkor én ki vagyok? Erre őrületes zaj lett, elementáris hatás lehetett, ahonnan nagy zaj lett, én néztem a zaj irányába, ahol egy nagy luk volt. A színpad végén ott voltak a lámpák, én azokhoz az alsó lámpákhoz őrületesen közel voltam, néztem a zaj felé, jött egy tűzoltó, megfogott, és kiment velem” - mondta Paksi Lászlóné.

Nem csak Erzsébetet mentette meg Fedák Sári. Az első, majd pedig a második zsidótörvény a színházi világot is felforgatta. Zsidó származásúaknak nem volt helyük a filmgyártásban. Fedák továbbra is tele volt zsidó barátokkal. Ugyanakkor több újságban is azt nyilatkozta, hogy szimpatizál Hitlerrel és a náci Németország elképzeléseivel. A beregszászi lány egész életében a nagy Magyarországot sírta vissza, hogy szülőföldje ismét az országhoz tartozzon.

1944 végén Sopronba menekült, a helyi társulatnál lépett fel. Ekkor érkezett az ajánlat a bécsi székhelyű Donausender rádiótól. Fedák - saját bevallása szerint - visszaemlékezéseiből olvasott fel a rádióban, illetve verseket szavalt. Németországból való hazatoloncolása után a Népbíróság két év börtönre ítélte és teljes vagyonelkobzásra. A teltházas tárgyaláson több vádpont is megdőlt: egyedül a Donausender rádióban való szereplése róható fel neki, amivel a vád szerint a nép- és demokráciaellenes hírverés szolgálatába szegődött. A börtönbüntetést végül leszállították nyolc hónapra.

Út a nyomorba…

Fedák Sári még visszaszerzi Szojva utcai villáját is, aminek nem sokáig örülhetett.

„Eladta a villát, a pénzt befektette ebbe a 16 telekbe, ami eladhatatlan volt. Később lementem megnézni, hát valóban. Egy-két összetákolt kalyiba volt, se víz, se növény, egy-két hervadó akácfa” - emlékszik Vörös Tibor.

Fedák Nyáregyházán vette a telkeket. Ide is költözött. Majd - a helybéliek úgy emlékeznek - Fedák egy urasági ház kertészlakját kapta meg komornájával, Kerék Margittal.

Aztán Fedák Sárit kiköltöztették a szépen rendbe hozott házból is. Az épület ugyanis a termelőszövetkezetnek kellett. Egy elhagyott, egyszobás házat kapott a falu végén. Az asszony ekkor írt Vörös Tamásnak, hogy segítsen neki átköltözni.

„A legkorábbi vonattal érkeztem, és szakadt az eső. Na, mondom, az ég is siratja szerencsétlen sorsú Fedák Sárit. És az esőfüggönyön keresztül látok egy imbolygó alakot, ahogy egy kocsit húz maga után. Az eső összefolyt a könnyeivel. Ráborult a vállamra, és magamhoz szorítottam, éreztem, hogy ha nem szorítom, nem tartom, összeesik! Idejutott, aki a világ legünnepeltebb és legdrágább színésznője volt…” - mondta Vörös Tibor: A régi akácbokrok még megvannak.

„Borzalmas koszban telepítették ki abba a villába, és az utolsó télikabátját eladta, azon vett meszet, és a nyáregyházi parasztasszonyok teljesen rendbe hozták a lakást. Nem tudom, hogy az öreg diófa meg van-e még, előtte ott volt malomkőből egy asztal, oda ült le uzsonnázni…” - emlékezett vissza Vörös Tibor.

Az asszonynak már semmilye sem maradt, komornája mégis kitartott mellette. Pályatársai rendszeresen küldtek neki csomagot, abból éltek.

Fedák Sárit 1954 tavaszán még felkérte a Déryné színház új direktora, játssza el Csiky Gergely: Nagymama című vígjátékának főszerepét. Fedák izgatott lett, és készült a visszatérésre. Egy betegség azonban végzett vele. Halálhíréről pár soros hír jelent csak meg.