2007. március 20. 21:04
A kínai pingpongos, a szerb kézilabdás és a kanadai jégkorongos mindannyian a magyar válogatott tagjai.
Import magyarok. Sokan csak így hívják azokat a sportolókat, akiknek ereiben idegen vér csörgedez, mégis a magyar válogatott meze feszül rajtuk.
Az egyik legjobb magyar pingpongos egy 19 éves kínai lány. Li Bin 10 évesen került Magyarországra Kínából, Thienjin városából. Édesapját hívták ide pingpong-edzőnek, majd vele költözött az egész család.
Kínában sohasem lehetett volna a nemzeti csapat tagja. Ott az asztalitenisz nemzeti sport, 14 millió igazolt játékossal, akik közül legalább 10 ezer a válogatott szintű játékos. Ezért is özönlik el az egész világot. A legtöbb országban alig van már helyi születésű a nemzeti csapatban, a kínai pingpongosok szinte mindenkit kiszorítanak.
A marokkói apukától, Torontóban született kanadai fiatalember, Omar Ennaffati az Alba Volán Fevita hokisa. A 27 éves sportolónak nemrég eltört a lába, ezért most csak beszélgetni tud az edzésen, játszani nem. Omi a kanadai junior első osztályban játszott, majd az Egyesült Államokban volt profi játékos. Hozzánk két éve került, azóta már magyar bajnok és hatszoros magyar válogatott.
De Omar itt nincs egyedül magyar külföldiként. Három honosított klubtársa is válogatott nálunk. Az orosz Vaszjunyin Artjom, az amerikai Roger Holéczy, és a szlovák Ondrejcik Rastislav.
Futballban a két legismertebb játékos a nálunk Lacivá vált román Miriuta és a focitudásában is igazi magyarrá lett brazil Leandro de Almeida.
Kézilabdában a már jóval sikeresebb kubai Ivo Diaz és Carlos Perez, a nőknél pedig a világ legjobbjává választott szerb Radulovics Bojana, valamint az ukrán Irina Sirina.
Viszont voltak olyanok is, akik bennünket hagytak ott. Például Rácz Mariann, a világ legjobb kézilabdakapusa, aki Ausztriában lett válogatott. Hunyadi Emese gyorskorcsolyázó sem nekünk, hanem az osztrákoknak nyert olimpiai aranyat, Király Hajnalka vívó a franciákat juttatta a csúcsra a vb-n, a kézilabdás Szabó Melinda is francia mezben virított, amikor a dobogó legfelső fokára állt a világbajnokságon.
Az országcsere mögött legtöbbször szakmai és anyagi okok állnak. Például máshol könnyebb a válogatottba bekerülni, vagy többet fizetnek érte. Ez utóbbira példa a szerb kézilabda válogatott magyar kapusa Sterbik Árpád, akinek nemcsak mi, hanem Spanyolország is felajánlotta a honosítást. És ő a spanyolt fogadta el, akik többet fizettek érte.
De szereztünk helyette egy másik kapust, aki Magyarország legújabb nemzeti hőse, és szerb. Nenad Puljezevics nevét néhány hete a kézilabda-világbajnokság alatt egy ország foglalta imába. Ő a földkerekség egyik legjobb hálóőre. A kapus most éppen sérült, gerincfájdalmakkal kezelik. A szerb sajtó egy része élesen kritizálta, hogy minket választott, de ez őt nem érdekelte.
Persze a szurkolókat teljesen hidegen hagyja, ki honnan jött. Csak az a fontos, hogy győzzön. És hogy magyar mez legyen rajta.
