2007. február 13. 13:49
Évek óta ezrével zarándokolnak a párok a világ minden részéről egy kovácsoltvas kerítéshez az örök szerelem reményében.
Púp, gömb, dísz. Nem valami karácsonyfáról van szó. Így beszélnek Pécsett a szerelem forrásáról. Azok, akik a környéken laknak, és évek óta a kovácsoltvas kerítést bámulják az ablakaikból. Hogy miért: mindjárt kiderül. Egyelőre annyit: innen tódul a bűvös energia.
Schmidt Balázs barátnőjével hajdanán is az éj leple alatt közelítette meg a helyszínt. Megbeszélték, hogy majd együtt élik le az életüket. Ennek biztosítékaként helyeztek el egy lakatot a kerítésen. Másoktól hallották, hogy ezt kell csinálni, és akkor soha sem válnak el.
Júlia néni meg van győződve arról, hogy közvetlen szomszédságában él az örök szerelem forrásának. Ő hívta fel a figyelmünket arra, hogy két kerítés is van – nagyjából egymás mellett. Egy régi, meg egy új is, mert olyan sok már a lakat. Balázs szerinte még a korábbi előtt próbálta összelakatolni magát valaki mással. Júlia néni csodálkozott is, hogy ez magunktól nem jutott eszünkbe.
Pécsett most több ezer lakat van a két kerítésen. Már előfordult, hogy a régi vasszerkezet leszakadt, mert nem bírta a megterhelést. Amíg javították, erősítették, a városban egy másik legenda is elterjedt, hogy ellopták a lakatfalat. Akkor többen a szívükhöz kaptak: mi lesz majd a kapcsolatukkal? De akadtak néhányan, akik kifejezetten örültek.
Emléktábla lakatok helyett?
Vargha Dezső szakosztályvezető a helyi Városvédő és Szépítő Egyesületben. Ő főleg azt fájlalja, hogy a Janus Pannonius utca 4. a lakatfalról lesz híres, nem pedig arról a férfiről, aki a XIX. században megírta a Pécsi Püspökség történetét, és aki rendszerezte a megyei levéltárat is, bizonyos Koller József. Inkább neki állítana itt emléktáblát.
„Méltó emléktáblát kapjon inkább, mint ezek a lakatok, amelyek természetesen szépek, de eléggé önmaguk paródiájába fordultak ma már” – mondta Vargha Dezső.
A lakatokkal más baja is van a városvédőnek. Az, hogy rozsdásodnak, egyik-másiknak pedig sem a formája, de még a színe sem tetszik neki. Azt mondja: ő nem ádáz lakatellenes.
A szerelem királyi záloga
Fülöp, a spanyol trónörökös két évvel ezelőtt rakott lakatot a pécsi kerítésre nejével Letiziával. Hivatalos találkozóra érkeztek Budapestre, a spanyol kultúra népszerűsítésére szakosodott Cervantes Intézetbe jöttek. Hazafelé menet töltöttek néhány órát Pécsett.
Asztúria hercege nem tudni, kitől hallott a lakatfalról: mindenesetre kedvesével odamentek az örök szerelem reményében. Kilenc hónappal a látogatásuk után megszületett a gyermekük. A hercegné egyébként most is várandós, állítólag nagy boldogságban élnek.
Kósza lakatok
Tillai Gábor helytörténész, idegenvezető Pécsett. Spanyoloknak, angoloknak és például japánoknak mutogatja a várost. Általában háromórás a program: néhány történelmi épület, egy-két múzeum és a lakatfal. A turistákkal ezeket a helyeket járja végig. Nem tesz különbséget az értékek között. Hogy minden rendben menjen, folyamatos ellenőrzés alatt tartja a túra állomásait. Így fordult elő a napokban, hogy nyitott lakatra bukkant a kerítésen.
Tillai Gábor, aki gyakran járja a város, erre a furcsaságra is felhívta a figyelmünket, ő egyszerűen csak kósza lakatoknak hívja az ilyet. Pécs különböző pontjain az eredeti kerítésektől távol mostanában egy-egy különálló, különlógó lakatot is látni lehet. Nem tudni miért. A lényeg, hogy már lakat hátán is lakat van Pécsett.
Kevesebb házasság a lakatfal létezése óta?
Tavaly 780-an kötöttek házasságot Pécsett, ami lényegesen kevesebb, mint ahány párt 20 évvel ezelőtt adott össze Balázs Károlyné. Sajnos pontosan annyi, mint a válások száma. A pécsi anyakönyvvezetőknek ugyanakkor évente 3 ezer halálesettel van dolguk. Szomorú a statisztika: egy esküvő, négy temetés.
Összességében azt mondhatnánk, hogy a lakatfal létezése óta kevesebben kötnek házasságot. Mondhatnánk, de inkább nem mondjuk, mert félrevezető lenne.
„Az 1980-as évektől a 90-es évekig évente körülbelül 1200-1350 házasság kötetett meg. 1350 és a 780 között elég nagy a különbség. Mivel megváltozott a világ, nem annyira köti őket össze a papír. Tehát papír nélkül is szépen tudnak élni” – mondta Balázs Károlyné anyakönyvvezető.
A szerelmesek ma már nem feltétlenül házasodnak, hasonló jogokkal egyszerű élettársi viszonyban is élhetnek. Ezért nem tudjuk megmondani, ténylegesen hogyan befolyásolta a lakatfal léte a házasságkötések számát.
Rejtélyes kezdetek
Egyáltalán arról is nehéz beszélni, hogy ki tette fel az első darabot a kerítésre. Állítólag egy végzős diák volt, amikor feleslegessé vált a kollégiumi szekrényének a lakatja. Hallani lehet olyan magyarázatról is, hogy a város egykori ellenzéke kezdte az egészet, azt akarták jelezni: senki sem zárathatja be a szájukat. Egyszer az egyik újság hirdetésben kereste a nagy elsőket, akkor egy nyugdíjas házaspár jelentkezett.
Biztosat nem lehet tudni a kezdetekről. Ami tény, hogy körülbelül 20 éve zarándokolnak a kerítéshez, és akik lakatot tesznek rá, azok hisznek is benne. Itt, félúton a Dzsámi és a Bazilika között.
A tudományos magyarázat: hormonreakció
Ha felraktuk a lakatot a kerítésre, akkor rajtunk már semmi sem múlik. Legalábbis így fogjuk fel a dolgot – magyarázza Keresztes Attila, aki pszichológiát hallgat Miskolcon, de ő válaszolgat az egyik legnagyobb női magazin olvasóinak a leveleire is. Úgy évi 400 lelki problémára. Szeretjük a véletlenre bízni magunkat, vagy ha úgy tetszik, a sorsra. Ezért olyan népszerű a lakatfal – mondja.
A lakatot felrakjuk és azzal megerősítjük a szerelmünket. A kerítésből áradó megmagyarázhatatlan, földöntúli energia miatt? Nézzük meg, mi történik az emberi szervezetben, mondjuk, a lakat elhelyezése előtt. Hogyan leszünk szerelemesek. Ami most jön, tudomány, friss, alig 20 éves, bár a hajdani népszokások sem álltak nagyon messze a mai biokémiától.
Molnár doktor pszichiáter azt állítja: nincs a menstruáló nőnél vonzóbb egy férfi számára, és fordítva: nincs az a hölgy, aki csábítóbbat találna egy izzadó férfitestnél. Olyankor szembesülünk a legerősebb feromonokkal. Persze azért fontos, hogy az illető tetsszen nekünk, de most figyeljenek: a feromon miatt kezdi el termelni az agyunk azt a hormont, amely a szerelmet okozza. A fenil-etil-amint. Na, itt van a lényeg elásva.
A fenil-etil-amin az agy központi részén termelődik. Közvetlenül azután, hogy egy hírvivő molekula értesíti arról, megláttuk a szerelem tárgyát, vagyis megéreztük erős feromonjait. Akkor kezdünk el csak igazán izzadni, összeszűkül a gyomrunk, és még az arcunk is kipirul. Hát, ki hogy van ezzel.
A szerelem csak kémiai reakció?
Balázs is csak most fogja megtudni, hogy már a bekattanás is – ahogy ő fogalmaz – kémia. Mert az is csak arról tanúskodik, hogy a hírvivő molekula, az úgynevezett dopamin sikeresen célba ért az agyban. Azután jön az eufórikus állapot, például Pécsett a lakatok körül. Valójában fenil-etil-amin termelődés folyik, és a szervezetben beindul egy védekező reakció is, de ez már egy másik anyag: az endorfin.
Az endorfin nevű nyugtató tehát fokozatosan kompenzálja a szerelmért felelős fenil-etil-amin eufórikus hatását. Egészen addig, amíg a fenil-etil-amin végérvényesen el nem tűnik a szervezetünkből. Ebből a boldogsághormonból napról napra kevesebb lesz, 3 év után már ki sem mutatható a véráramban - legalábbis általában nem.
Balázs kevesebb mint három év után szakított a kedvesével. Azóta valaki mástól egyszer már el is vált. A közvetlen szomszéd pedig csak nézegeti a kerítést. Júlia néninek már nincs Rómeója.
