Szenvedélyük a szerencsejáték
2007. február 12. 21:26
Hazudtak mindenkinek, milliókat veszítettek, és majdnem az életük is ráment a szenvedélyükre. Szerencsejátékok rabjai beszélnek arról, hogyan tette tönkre őket betegségük.
“Nagy szeretettel köszöntök mindenkit a névtelen szerencsejátékosok nyitott ülésén.”
A Gamblers anonyms, vagyis a névtelen szerencsejátékosok heti gyűlése minden egyes alkalommal így kezdődik. Ezen a gyűlésen nem szokás kritizálni. Mint ahogy reflektálni, tanácsokat adni és párbeszédet folytatni sem szokás. Mindenki egyes szám, első személyben beszél, de összegekről nem esik szó, mert teljesen mindegy, hogy ki, mennyit vesztett, ha neki az volt a minden. A jelenlévők közül van, aki már egy éve tiszta, és van, aki még csak pár hete. Nevüket, arcukat nem vállalják a nyilvánosság előtt, és azt kérték, hogy a hangjukat is torzítsuk el.
Ez a fiatalember 6 éven át játszott, és már több, mint egy éve tünetmentes. Így nevezik, ha valaki nem aktív játékos. Merthogy a szerencsejáték-függőség krónikus betegség. A szenvedélybetegségek közé sorolható, gyógymódja nem létezik, csak tüneti kezelése.
“Lezajlott egy rituálé, ami attól a ponttól kezdve indult, hogy pénzt kaptam a kezembe, elkezdett izzadni a kezem, belülről éreztem, hogy az adrenalin fölment, és szükségem volt a játékra.”
A fiatalember játékgépekkel kezdte, majd kipróbálta a rulettet, végül jöhetett bármi. Azt mondja, hogy egy idő után nem számított senki és semmi – hazudott a szüleinek, a barátnőjének, a barátainak, aztán már mindenkinek.
Egy másik (most 26 éves) fiú tíz éve csöppent bele az éjszakába, és vele együtt ebbe a macskaegér-harcba, ahogy ő hívja szenvedélyét. Bár kipróbálta a rulettet és a kártyát is, a játékgép volt az, ami mindent vitt, vagyis több, mint 15 millió forintot, és kis híján az életét is.
Az adrenalin, a vágy, a szenvedély nem válogat. Mindegy, melyik városban, hogy fiatalban vagy öregben, nőben avagy férfiban tör elő. Egyszer csak megjelenik, és ha hagyjuk, hogy egy játékautomata vagy egy virtuális gép átvegye felettünk az irányítást, mindent visz. Becsületet, otthont, és barátokat…