2007. február 6. 11:45
A kormány és az ellenzék, a miniszterelnök, a köztársasági elnök és a rendőrség, valamint a rendőri vezetők felelősségét is megállapítja a jelentés.
A kedden nyilvánosságra hozott 263 oldalas dokumentum (amely a www.gonczolbizottsag.gov.hu oldalon olvasható) szerint a zavargások rávilágítottak arra, hogy a politikai rendszer szereplői között megszűnt a konszenzus.
A jelentés szerint 'a parlamenti ellenzék egy része által a szeptember-októberi időszakban folytatott, az országgyűlési választások eredményét megkérdőjelező és a kormány megbuktatására irányuló utcai-érzelmi politizálás veszélybe sodorta a parlamentáris demokráciát, de nem eredményezte magának az alkotmányos berendezkedésnek a válságát. Az alkotmányos válsághoz közeli helyzetekhez képest új elem volt a nyílt erőszak megjelenése az utcán, valamint a közvetlen demokrácia felhasználásának kísérlete a demokratikusan megválasztott kormány megbuktatására.'
A testület szerint felelősség terheli a miniszterelnököt is, mert alábecsülte az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének következményeit, és nem készült fel az azt követő politikai válságra, és annak kezelésére, de a köztársasági elnököt is, mert 'hatásköre határait feszegető, egyoldalúságtól sem mentes' megoldási kísérletei nem járultak hozzá az alkotmányos helyzet javulásához, és alkalmasak voltak hamis képzetek keltésére.
A Gönczöl-bizottság szerint a szeptember-októberi eseményekben jelentősen közrejátszott, hogy a rendszerváltás óta a politikai erők halogatták a nagy ellátó rendszerek reformját, amikor pedig elkezdték, az bizonytalanságot okozott, az elégedetleneket pedig indulatossá tette. Ezen megállapítások alapján a bizottság azt kéri a kormánytól, hogy küszöbölje ki a kommunikációjában mutatkozó, a társadalmi bizonytalanságot és félelmeket növelő tényezőket, hogy az egyes reformdöntésekkel kapcsolatban ne keltse a rögtönzés benyomását. Ezen kívül hangsúlyosabban és érthetőbben kommunikálja az uniós tagság tényleges jelentőségét, valamint a reformok céljait, végiggondolt stratégiáját és várt hatásait.
A testület azt is javasolja, hogy 'a kormány ismételten tegyen kísérletet új, nehezen módosítható, a jelenlegi alkotmányos berendezkedést megőrző alkotmány kidolgozására és elfogadtatására. Ezzel a fő politikai szereplők hitet tehetnének az alkotmányosság, és különösen az 1989-90-ben kialakult, a képviseleti demokrácia elsőbbségére épülő alkotmányos berendezkedés mellett.' A bizottság szerint erre azért van szükség, mert a jelenlegi feltételek mellett fennáll az 'alkotmányos diktatúra' kialakulásának veszélye, ugyanis a jelenlegi, a nyertest aránytalanul premizáló választási rendszer miatt egyetlen párt is kétharmados többséget szerezhet, és ezzel tetszése szerint, konszenzuskényszer nélkül alakíthatja a későbbi alkotmányos berendezkedést.
A rendőrségre vonatkozó megállapítások
A dokumentum szerint a rendőrség tévesen minősítette választási gyűlésnek a szeptember 17-én kezdődött Kossuth téri tüntetéseket, valamint kulturális rendezvényeknek a kampánycsend alatt tartott gyűléseket.
A jelentés megállapítja, hogy az MTV székházánál történtek miatt súlyos szakmai felelősség terheli a budapesti rendőrfőkapitányt, mert az előzetes tervezés szakmai hibái miatt nem volt elegendő és megfelelő eszköz a védekezésre, és nem volt megfelelő a kommunikáció a vezetés és az akcióban részt vevő egységek között. A szakértők szerint hibázott az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) helyszínen tartózkodó helyettes vezetője is, aki, amikor látszott, hogy a budapesti vezetés nem képes megvédeni a székházat, nem tette meg a szükséges lépéseket.
A jelentés ugyanakkor október 23-án indokoltnak és törvényesnek nevezi a rendőrség fellépését a tömeg ellen, de elismeri, hogy egyes esetekben történhettek aránytalanságok és jogsértések, amikor már ellenállásra képtelen emberekkel szemben is erőszakot alkalmaztak. A testület ezen kívül jogsértőnek tartja, hogy a rendőrök egy részén nem volt azonosító és hogy maszkot viseltek. A Gönczöl-bizottság kiemeli, hogy a rendőrség és a Fidesz-nagygyűlés szervezői folyamatosan egyeztettek, a résztvevőket mégsem tájékoztatta senki, hogy a közelben tömegoszlatás folyik, és ne arra távozzanak. A jelentés azt is kijelenti, hogy a nagygyűlésről távozók és az erőszakos tüntetők nem véletlenül keveredtek egymással.
A bizottság éppen ezért azt javasolja, hogy a jövőben csak erre kiképzett, összeszokott és felkészített egységek vegyenek részt tömegoszlatásban, és hogy a kormány készítse elő a gyülekezési törvény módosítását. Ez utóbbi szerint egy rendezvény legfeljebb 24 órás lehetne, valamint megtiltaná, hogy a Parlament környéki területeken rendezvényeket tartsanak. A jelentés ezen kívül javasolja egy átfogó - politikai egyetértéssel készülő - rendészeti stratégia kidolgozását, a rendőrségi törvényben a tömegoszlatás és a gumilövedékek használatának szigorítását, a rendőrök azonosíthatóságának biztosítását és hogy a kormány készítsen törvényjavaslatot a jogszerűtlenül eljáró rendőrök felelősségre vonása érdekében. Végül a testület azt is javasolja a kormánynak, hogy törvénymódosítással nyilvánítsa szabálysértésnek, ha valaki a hatósági felszólítás ellenére a helyszínen marad.
A Gönczöl bizottság
A tíz fős szakértői testületet tavaly október végén hívta életre a kormány, hogy kivizsgálja a szeptember-októberi utcai zavargások okait, hátterét és megvizsgálja a következményeket. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök akkor hangsúlyozta, hogy a kabinetnek nincs 'megrendelése, elvárása' a munkacsoport jelentésével kapcsolatban, az érdekli, hogy a testület tagjai mit gondolnak. A kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy a szakértőknek nem egy-egy konkrét esettel kell foglalkozniuk, hanem az események összefüggéseit kell vizsgálniuk.A szakértői bizottságot Gönczöl Katalin kriminológus professzor, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) miniszteri főtanácsadója, volt általános ombudsman vezeti. A szakmai bizottságban jogászok, szociálpszichológusok, történészek és rendvédelmi szakértők dolgoznak.
Forrás: Független Hírügynökség
