2007. február 1. 23:00
A Házon kívül egyik nézője vitára hívta a képviselőket a költségtérítésről.
„Ez tulajdonképpen egy jó dolog” - ez volt a véleménye beszélgetésünk elején a pilisjászfalui polgármesternek, Bartha Lászlónak a számlák nélkül felvehető költségtérítésről, az úgynevezett költség-általányról, ami egyébként neki is jár. Aztán eltelt néhány perc.
Bartha László, Pilisjászfalu polgármestere: Saját magamnak mondok ellent, mert én is élvezem ezt a lehetőséget, de az elveim azok azt mondják, hogy ez így nem helyes. Hogyha mindenkit megadóztatunk, akkor ugyanúgy talán az ország vezetését is meg kellene adóztatni.
Hogy miért gondolta meg magát a polgármester? Eszébe jutottak a parlamenti képviselők, akik szintén kapnak költség-általányt. Nem is keveset. Szállásra 2005-ben havi 126 ezer forint járt nekik, a többi kiadásukra pedig havi 147 ezer és 336 ezer forint között kaptak, attól függően, milyen messzi laktak Budapesttől. Ez adómentes pénz, és soha senkinek nem kell igazolniuk, mire költötték.
Juhász Imre is Pilisjászfalun él. Internetes cége van, és független képviselőként épp ezen a héten került be a falu képviselőtestületébe. Azért kereste meg a Házon kívült, mert csodálkozik azon, mi folyik a nagypolitikában.
Juhász Imre: Én még nem beszéltem az elmúlt néhány napban vagy néhány hétben olyan emberrel, aki ne lett volna felháborodva. Miért van az, hogy mondjuk egy képviselőnek lehet, nekünk magánszemélyeknek, vállalkozóknak, állampolgároknak mindent igazolnunk kell?
Göndör István, az MSZP frakcióvezető-helyettese: Az, hogy ezt miért és hogyan találták ki az alapító atyák, hadd használjam ezt a kifejezést, 90-ben, ezt én nem tudom megmondani. Lehetett volna azt mondani, hogy itt van egy jövedelem, és abból kell mindent kifizetni, SZJA-t, TB-t, egyebet és a működési költségeiket. Én azt gondolom, hogy nem akartak túl magas bért, inkább azt mondták, hogy egy költség-általányt is kapnak a képviselők. Ebbe benne van a képviselőnek a telefonszámlája, az otthoni irodájának a működtetése, annak mindenféle kiadásával, és benne van az útiköltsége is.
Riporter: Akkor morális problémát nem érez ebben az ügyben?Göndör István: Én úgy érzem, hogy nem. Mondok egy példát. Gondolja el, az én telefonszámlám az több mint 100 ezer forint. Ez önmagában egy nagy tétel. Az, hogy az irodámban nekem fénymásológépet kell lízingelnem, mert amikor eljön hozzám panasszal, hozza az iratait, nem mondhatom azt, hogy menjen el postára, valahová, csináljon fénymásolatot, és aztán hozza vissza. Természetes az ügyfélnek, hogy én ezt meg tudom csinálni. Amíg várakozik, iszik egy kávét vagy üdítőt, ez is természetes.
Riporter: De morálisan is ezt elfogadhatónak tartják, hogy ezeket a költség-kifizetéseket nem kell semmiféle számlával igazolni?
Göndör István: Ugye nem feltételezi azt, hogy a 386-ból akár egyetlen képviselő lenne, aki nem tudná ennek a költségtérítésnek a dupláját hozni számlával?Riporter: Akár a háromszorosát is…Göndör István: Akkor meg azt kell mondani, hogy hoztál számlát, de engem nem érdekel. Én ezt kínosnak érezném. Szóval sokkal érdekesebb számomra az, hogy azt mondom, ez még egy elfogadható, ez még a köz által is tolerálható. És ennyi, és nem több, ha több, akkor az a saját kockázatod, és csinálod. De azt gondolom, hogy működni kell. És ezt jobbnak érzem, mint azt, hogy 386 képviselő, most gondolja el, ennyi telefonszámla, a kávé, a busz, meg a villamos, minden, szóval állnának sorba a pénztárba, és esetleg ott még alkudoznának is.
A pártok így most nem a pénztár előtt, hanem zárt ajtók mögött alkudoznak.
1999-ben vagyunk. A képviselők tiszteletdíja átlagosan 130 ezer forint, amit a következő évben 140 ezerre emelnek. A költségtérítésük ekkor 65 ezer forint. Ez a következő évre 183 ezer forintra, vagyis a háromszorosára ugrik. Bérrendezés hatpárti egyetértésben, fű alatt. Akárcsak most, akkor is alig akadt képviselő, aki nyíltan beszélt arról, tulajdonképpen miről van szó.
Bauer Tamás, az SZDSZ volt országgyűlési képviselője: Az Országgyűlés is néhány héttel ezelőtt a költségtérítést emelte nagyon drasztikus mértékben, hogy ne kelljen magát a képviselői tiszteletdíjat emelni, ami egy kicsit nyilvánvalóbb lett volna. Gusztos Péter, az SZDSZ országgyűlési képviselője: A magyar politikai elit nem mer kiállni azzal az elképzeléssel a választók elé, hogy akkor egyszer és mindenkorra rendezzük el a képviselői fizetéseket. Legyen egy a pozíciónak megfelelő magas fizetés, és mellette egy tételes költségtérítés, tehát csak azt tudja elszámolni a képviselő, ami ténylegesen felmerül.
Gusztos Péter SZDSZ-es képviselő nyíltan kimondja, a képviselői költségtérítés tulajdonképpen burkolt fizetés-kiegészítés. Ő mindenen változtatna. Javaslata: kizárólag főállású parlamenti képviselők, kisebb országgyűlés, tisztességes bér.
Juhász Imre: Az is furcsa, hogy magas a költségtérítés, nem kell számlával igazolni, de az is furcsa, ha most arról beszélnénk, hogy milyen magasra kellene emelni a képviselő fizetését.
Gusztos Péter: Szerintem a mostani botrány, és általában a képviselőknek a juttatatása körüli társadalmi ellenérzés nem azért van, mert ezek olyan elképesztően nagyon magas összegek lennének, persze tudom, hogy a magyar átlagbérekhez képest ezek magas összegek, de ez nem zavarna senkit, ha nem az lenne a közérzet, hogy nincsen mellette teljesítmény és tisztességes munka. Tehát ha itt egy kisebb létszámú, hivatásos képviselőkből álló, lelkiismeretesen, rendszeresen dolgozó képviselőkből álló parlamentet látnának a magyar emberek, akkor szerintem nem ez zavarná őket.
A szakértő tulajdonképpen ugyanezt mondja. Az európai képviselői, vagy az itthoni minisztériumi bérekhez képest a magyar képviselők alapbére alacsony, juttatásaik, pótlékaik viszont magasak. És hogy mi az eredmény? Átláthatatlanság.
Pap András László parlamenti szakértő: Hát ez egy klasszikus magyar megoldás, én azt gondolom, hogy nem használ a parlament tekintélyének, és az alkotmányos jogállami érzületet sem erősíti az, hogy a választópolgárok számára nem világos az, hogy mennyit kapnak az általuk megválasztott közszereplők.
De térjünk vissza Pilisjászfaluba. A 400 ezres bruttó fizetése mellé 100 ezer forint költségátalányt kap a mindössze 1400 lelkes falu polgármestere, Bartha László. Azt mondja, a pénznek van is helye, ebből hívja meg a befektetőket ebédelni, ebből utazik konferenciákra, az apróbb kiadásokról nem is beszélve.
Bartha László: Gyakorlatilag ennek a költségnek a terhére szoktuk a képviselőtestületi üléseken az ásványvizet, némi rágcsálnivalót vásárolni.
2003 óta költségtérítési általányt vehet fel mind a 3200 polgármester, ami fizetésük 20-30%-a lehet, ez havi 100-180 ezer forintot jelent, természetesen adómentesen. De havi költség-általányt vihetnek haza az alpolgármesterek, valamint a megyei közgyűlés elnökei és alelnökei is. Hogy mennyi pénzt is jelentett a négypárti egyetértéssel megszületett 2003-as módosítás, arról egy évvel később Keleti György beszélt.
Keleti György: Egy legszerényebben fizetett közgyűlés elnökének a tavalyi esztendőben több mint 200 ezer forintos jövedelemnövekedése keletkezett.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára szerint magával a költség-általánnyal nincs baj, feltéve, hogy reális összeget állapítanak meg,
Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára: Számtalan olyan helyzet van, ahol furcsa lenne, hogy most kérek szépen ÁFA-s számlát a hivatal nevére kiállítani, miközben éppen rohanni kéne valahová tovább egy programra.
A mostani rendszer a főtitkár szerint mégis igazságtalan. A nagyobb településeken ugyanis nem az a helyzet, mint Pilisszentlászlón. Futja hivatali kocsira, meg hivatali mobilra, és erre pluszként jön rá még a költségtérítés.
Zongor Gábor: Mondjuk, egy nagyvárosi polgármester olyan 600 ezer forintot kap fizetés gyanánt, annak a 30%-át, ha kiszámoljuk, akkor 180 ezer forint.
És erre jön az autó, meg erre jön a mobiltelefon. A legjobb üzlet még mindig egyszerre országgyűlési képviselőnek és polgármesternek lenni. Tavaly óta ők ugyan a parlamenttől csak a költség-általány felét kaphatnák meg, de a legtöbben inkább lemondanak a polgármesteri költségtérítésükről. Így jár nekik az egész parlamenti pénz, és persze továbbra is használhatják a város kocsiját, meg mobiltelefonját.
