2006. november 30. 23:57
Belehúztak az önkormányzatok a tiltás előtti napokban.
Hegyi István 49 évig élt újpesti otthonában, egészen e hét hétfőig. Igaz az utolsó hetet már egy mosókonyhában töltötte, de aztán onnan is kitették. Elszakadni valahogy mégsem bír, bár persze hová is menne.
„Mire hazaértem este a kis trafikból, ahol melegedtem, már ki voltam rakva. Egy fotelban aludtam, már amennyire ezt alvásnak lehet nevezni” – mondta Hegyi István.
A fotel és a szék azóta az udvaron áll. Hegyi Istvánt november 16-án költöztették ki újpesti otthonából. A szociális bérlakásnak ugyanis 10 éve nem fizette a bérleti díját. Több, mint egymillió forinttal tartozik. A jogvédő szervezetek így aztán nem is a kilakoltatás jogosságát vitatják, csupán az időpontját.
„Még a tavalyi téli tüzelő is itt van, meg két kerékpárom, meg minden, ami itt van” – mondta Hegyi István.
A ház az újpesti vagyonkezelő tulajdona. Ők fordultak még évekkel ezelőtt bírósághoz, és most végül ők lakoltatták ki Hegyi Istvánt. Még a kilakoltatási moratórium előtt, de már a főpolgármester kérése ellenére. Demszky Gábor ugyanis minden évben azt kéri az önkormányzatoktól, hogy november 15-e után már ne lakoltassanak ki senkit. Ez azonban csupán egy kérés. Amit viszont be kell tartani, az a bíróság moratóriuma. Miszerint december 1-je és április 1-je között nem lehet senkit kilakoltatni, kivéve, azt, aki önkényes lakásfoglaló.
„Ez egy akkora ostobaság és egy végig nem gondolt dolog, persze a legkényelmesebb azt mondani, hogy akkor most nem lakoltatunk ki senkit, a dologgal nem foglalkozunk, sőt, szőnyeg alá söpörjük. Én meg azt mondom ezzel szemben, hogy minden ügy egyedi, és egyedileg kell eldönteni, hogy kilakoltatom, nem lakoltatom, segítek, nem segítek, hogy segítek” – mondta Derce Tamás, Újpest független polgármestere.
Az újpesti polgármester azt mondja, minden eset más és más. A legtöbben valóban nem is tudnák kifizetni a lakbért, a rezsit, és ezt a pénzt inkább élelemre, cipőre költik. Őket mindenképpen megpróbálják segíteni, például egy kisebb lakásban elhelyezni.
„Van egy része, aki sportot űz abból, hogy nem fizet, és ezeket az embereket nem kilakoltatni kell, arra való hivatkozással, hogy december 1-je van, és ezért nem rakom ki, ez egy nagy marhaság” – mondta a polgármester.
Éppen ezért Derce Tamás úgy döntött: megtámadja az Alkotmánybíróságnál a téli kilakoltatási moratóriumot.
November utolsó hetében a IX. kerületben is volt egy kilakoltatás. A kétgyermekes család jogcím nélkül használta az önkormányzati bérlakást. Még 2003-ban eltartási szerződést kötöttek az itt lakó bérlővel, de az idős néni két héten belül meghalt, így aztán nem kapták meg a jogot a lakás bérletére. A kilakoltatásról azóta itt is bíróság döntött.
November 15-e már régen elmúlt, igaz a moratórium még most sem kezdődött el. Az önkormányzat azt mondja, ők nem az utcára költöztetik a családot, hiszen úgy tudják, már van egy albérletük.
A kilakoltatásra megérkeztek az Utca Embere nevű önkéntes hálózat tagjai is, hogy segítsenek a családnak. Az egyik önkéntes rögtön kérdőre is vonta az önkormányzat képviselőjét.
- És önök szerint az, hogy közben keresett egy albérletet, az azt bizonyítja, hogy nem rászoruló. Ha én tudnám, hogy ki akarnak lakoltatni, én is keresnék albérletet? - kérdezte Misetics Bálint, az Utca Embere hálózat önkéntese.
- Az ügyfél május óta mindig csak egy-két hónapot kér, hogy megoldja, és érdekes módon csak a végrehajtás előtt két héttel kezdett el menni mindenfelé, hogy megkaphassa a lakást” - mondta Várkonyi Imréné, a IX. kerületi önkormányzat lakásosztályának vezetője.
- És nem lehetett volna, hogy az önkormányzat felajánl nekik valami megoldást, például szociális bérlakást?
- Nem igazán, az önkormányzatnál több mint 1100-an várnak lakásra, és van olyan, akinek ’89 óta bent van a kérelme, és még nem tudtunk lakást adni.
Az ajtóra közben új zár került, a kulcsot pedig megkapta az önkormányzat. A lakásra már bőven van új jelentkező.
Hegyi István közben tovább meséli az életét. Aminek legnagyobb részét az újpesti 37 négyzetméteres bérlakásban élte le. Most e helyett maradt a hajléktalanszálló, az éjjeli menedékhely, az utca. Télen.
A 63 éves férfit a Menhely Alapítvány fogadta be éjjeli menedékhelyére. Ott azonban csupán este hattól reggel nyolcig lehet tartózkodni, addig valahogy el kell ütni az időt.
Így utólag már nehéz segíteni. Főleg azon, aki útközben nem kért segítséget. Arról, hogy Hegyi urat kilakoltatták, a kerületi családsegítő is csak utólag értesült. Nekik senki nem szólt. Persze nem is dolga senkinek. Így aztán Hegyi Istvánon most a Menhely Alapítvány próbál segíteni, bár ez nem az ő dolguk lenne.
„Ebben az esetben idősek otthonában való elhelyezésre van mód, de a szociális otthonra bizony várni kell. Például az is egy megoldás lett volna, ha már két-három évvel ezelőtt beadták volna ezt a szociális otthoni kérelmet” - mondta Gurály Zoltán, a Menhely Alapítvány szóvivője.
A szociális otthonra átlag öt évet kell várni.
„Fizetgettem én, főleg eleinte, amíg otthon voltam az édesanyámmal. Aztán olyan anyagi helyzetbe kerültünk, hogy már nem ment. Kifizettem a gáz-, a villanyszámlát. Van olyan bútorom a konyhában, amit én magam csináltam” – mondta Hegyi István.
A férfi azt mondja, valóban már évek óta kapta a figyelmeztetéseket, hogy ha nem fizet, kilakoltatják. Azt azonban, hogy ez valóban megtörténhet vele, valahogy mégsem gondolta volna.
