Agresszív játékok
2006. november 25. 19:42
Az elkeseredett édesanya azért veszítette el a fiát, mert az túlságosan belehergelte magát egy számítógépes játékba. A véres, leszámolásos szoftverek évek óta megosztják a szülőket, és a szakértőket. Az nem vitás, hogy a játék valós stresszhelyzetet idézhet elő, ami akár tragikus véget is érhet. Az már viszont nem egyértelmű, hogy a játékosok emiatt lennének agresszívabbak a környezetükkel. Akik mégis azokká válnak, lehet, hogy egy mozifilm hatására is megvadulnának.
Gyakran a teljes kimerültségig játszanak. Előfordul, hogy szinte elájulnak a napokig tartó ádáz küzdelemben. Képtelenek meglenni a játékok nélkül, gyakran gyöngyözik a homlokuk, izzadnak, és túlhajszolják magukat. Ők a játékfüggők, akik gyakorlatilag nem bírják elképzelni az életüket a számítógépes vagy konzolos játékok nélkül. A jelenség, már halálos áldozatokat is követelt.
2000 márciusában a 37 éves Kim Kvangsu szó szerint halálra játszotta magát. 2002 májusában Honkongban egy 17 éves fiú lett a Diablo II. Című játék áldozata. 2003-ban ugyancsak egy honkongi fiú egy egy éjszakás játékparty után esett össze holtan.
Évről évre bíróság elé kerül egy-egy játék, ami egyesek szerint valamilyen erőszakos bűncselekmény hátterében áll. Legalább is ezt próbálják bizonygatni.
Az egész világon nagy vihart kavart Shawn Wooley esete, akiről kiderült, hogy hónapokon át bezárva csak a számítógépnek élt. Teljesen beszippantották a képi és hang elemek. Shawn 2002-ben egy 24 órás Everguest-menet után öngyilkos lett. Shawn édesanyja a játékot hibáztatta, bár elismerte, hogy fia depresszióra hajlamos volt. Az asszony azóta is hadban áll a játék kiadójával. Egy 14 éves brit fiú Stefa Pkeerah szülei pedig egy szoftver betiltását követelik, azért mert Stefant a játékban látott módszerrel ölte meg egy fiú, aki a számítógép rabja volt. 1999-ben a coloradói Littletonban két diák 13 embert lőtt agyon. A tettesek motivációját kutatták a szülők is. A bűnbakok közé került az erőszakos számítógépes játék is, mert a fiúk fanatikus játékosok voltak. Ám ezeket a feltevéseket semmi nem támasztja alá.
A gyermekvédők évtizedek óta próbálják szabályozni a játékipart, de a szigorú korhatárcsoportok bevezetésén túl nem tudnak komolyabb eredményeket elérni. Kasza Orsolya a legnagyobb független játékszoftver forgalmazó cég menedzsere. Szerinte a szülők felelőssége, hogy betartassák a játékszabályokat, hiszen a cégük mindent megtesz a kiskorúak védelmében.
Egy 13 éves gyerek is könnyedén tud olyan játékot vásárolni ma Magyarországon, amit elméletileg csak 18 éven felüliek kaphatnának meg, hiszen 18 –as karika van a dobozán. A kereskedőket viszont nem terheli jogi felelősség azért, hogy kinek mit adnak el.
Egyes kutatások szerint a játékokban látott erőszak főként óvodáskorban káros, mert hamis valóságképet ad és utánzásra ösztönöz. Egy másik teória szerint tinédzserkorban jelentkeznek csak igazán a negatív hatások. Persze léteznek további elméletek is, de a hozzáértők nem igazán tudják eldönteni, hogy veszélyesek vagy hasznosak-e a gyerekeket ért hatások.
Dr. Petrekovits Máté segítségével kivizsgáltuk milyen hatást váltanak ki a szevezetben az erőszakos játékok. Dani 13 éves tanuló. Az orvosi vizsgálaton most először azt nézzük meg, miként viselkedik a szervezete nyugalmi állapotban és hogyan reagál az agresszív játékokra.
Ezután Danit elkísértük abba a játékterembe, ahová barátaival együtt jár csatázni. Ha éppen nem otthon nyomkodja a gombokat, itt lövi szét az ellenséget.
Dani nem jár rendszeresen mozogni, inkább csak virtuálisan űzi a különböző sportágakat. Éppen ezért szervezete nem bírja a folyamatos megterhelést. A profik viszont, akiknek ez az életük, a megélhetésük és a hobbijuk pontosan tudják, hogy ezt a komoly erőpróbát nem lehet kondi nélkül végigcsinálni.
A videójáték készítői azokra is gondoltak, akik nem szeretnék különválasztani a sportot a játéktól. A legújabb programok már garantálják, hogy nem csak pszichésen, hanem fizikálisan is kifárad az, aki megbirkózik az akadályokkal. Érvek és ellenérvek mindig is voltak és lesznek is. Így hát mindenki maga dönti el, hol húzza meg a határt.