2006. november 23. 17:45
Több épület is megrongálódott, Tiszakóródon iskolaszünet van.
„Az aszfalt elkezdett mozogni alattam! Csak néztünk utána, látjuk, hogy a sövény elkezd mozogni! Mondom, hogy valaki végigszaladt benne? Akkor nézünk felfele, a villanydrótot, az is így mozgott! Takarosan!” – mondta Gazsó Bálint.
A 900 lelkes Tiszakóródon nagy riadalmat okozott a reggeli földrengés. Az általános iskolából a gyerekek könyveiket, füzeteiket hátrahagyva, kabát nélkül menekültek az utcára.
„Fennhagytuk a táskát. A tanárok kihozták a kabátunkat, mert azt se vehettük fel, mert mindenki szaladt, azt se tudtuk, merre szaladjunk” – mondta Kósa Andrea tanuló.
A rengések két hullámban érkeztek, mindezt morajló zaj kísérte. A helybeliek elmondása szerint a rémület egy-másfél percig tartott. Az iskolából és az óvodából majdnem 200 gyermeket küldtek haza. Az iskola épületének alapja több helyen megrepedt, két födémgerenda pedig elmozdult. Gyulai Gáspár polgármester csak a statikus szakvéleményének ismeretében dönti el, hogy mikor lesz újra tanítás.
A polgármester szerint a helyi gondozási központ falai is megrepedtek. A középületek mellett további 8-10 lakóházon keletkezett kisebb repedés. A károk felmérése jelenleg is tart, ezért most még nem lehet tudni, mennyibe kerül majd a helyreállítás.
A leginkább robbanás utáni lökéshullámra emlékeztető földmozgást jól lehetett érzékelni Milotán, Szatmárcsekén és Kölcsén is. Az emberek nagyon megijedtek, többen még most is, az esetleges utórezgésektől tartanak.
Rémhír volt, hogy 7-es erősségű földrengés várható
Nem várható a reggeli földrengéshez hasonló földmozgás Kárpátalján - közölte a katasztrófavédelem szóvivője azt követően, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében elterjedt a rémhír, miszerint hetes erősségű rengésre lehet számítani. A téves információ főleg Fehérgyarmat térségében terjed, de semmi alapja - közölte Dobson Tibor.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság nem kapott bejelentést arról, hogy komolyabban megrongálódott volna valami, ezért az önkormányzatok továbbra is saját hatáskörükben mérik fel az esetleges károkat. Ez többnyire néhány üvegtörést, illetve egy-egy repedést jelent a házfalon, de ahol csak tehetik, a biztonság kedvéért átnézik a házakat, főleg a beregi és szatmári körzetben.
1986 óta nem volt ekkora földrengés Magyarországon, az egész országban kimutatták a műszerek. A földrengés a magyar-ukrán határon történt, de a szakértők végül a magyar oldalon határozták meg a rengés középpontját. Nagyobb károkról nem tudni, de a sátoraljaújhelyi határon fél órára megbénult az elektronikai rendszer.
Van, akiben jó érzést, van, akiben félelmet váltott ki a földrengés. A sárospataki diákok először morajlást hallottak, aztán érezték a rezgéseket, legjobban az emeleti tanteremben.
„Egyszer csak megmozdult az asztalon lévő virág, a monitor, a lámpa, és ezt követően a falak mintha elindultak volna, és megmozdult a talaj a lábam alatt” – mondta Halász Tiborné, a sárospataki Vay Miklós Szakképző Iskola igazgatója.
A sátoraljaújhelyi határállomást fél órára megbénította a földrengés. Néhány perccel a rezgések után elnémultak a telefonok és leálltak a számítógépek.
„Ugyanebben a percben hallottuk a bent lévő kollégáktól, hogy kiszaladtak többen a folyósóra, hangzavar van, és nem tudták mire vélni ezeket a tárgyi elmozdulásokat az asztalon, a székek elmozdulását” – mondta Gergely István határőr őrnagy.
Reggel még úgy tűnt, hogy a rezgés epicentruma Ukrajnában, Horonda település alatt volt, de később a Magyar Tudományos Akadémia szakértői úgy határozták meg, hogy a magyar oldalon, Beregdaróc térségében volt az epicentrum. Borsodból, Szabolcsból és Hajdú-Bihar megyéből érkezett a legtöbb bejelentés.
A földrengéseket egy hegy gyomrában mérik, ma már számítógéppel. Budapesten is észlelték a ma reggelit a magyar-ukrán határnál.
„Utórezgésekre kell számítani. Minél nagyobb, erősebb egy földrengés, annál többre számíthatunk. Azt előre nem lehet megmondani, hogy mekkorák lesznek” - mondta Bús Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézetének tudományos munkatársa.
Kárpátalján gyakoriak az apróbb földrengések. Ilyen nagy azonban 20 éve nem volt Magyarországon.
A jelentősebb műemléki épületekben nem keletkezett kár, a sárospatakiak közül mégis többen attól tartanak, hogy a földmozgást több kisebb utórengés követi majd.
