2006. október 28. 15:08
Egy órával többet alhatunk: hajnali 3 órakor kell visszatekerni a mutatókat 2 órára.
Az óraátállítás leglátványosabb következménye, hogy így hosszabb a nappali világosság. Ezzel évente átlagosan egy nagyobb város egész évi villamosenergia-igényét, körülbelül 200 gigawatt áramot lehet megspórolni Magyarországon.
Az óraátállítás a Volán, a Mahart és a BKV járatait nem érinti, a MÁV járatait viszont igen. Azok a vonatok, amelyek a menetrend szerint hajnali három óráig nem érkeznének meg a célállomásukra, már eleve a téli időszámítás szerint, az óraigazítás után indulnak. Ez a Füzesabonyból Budapestre, illetve a Dombrádról Herminatanyára közlekedő vonatokra vonatkozik.
A nemzetközi vonatok közül a Budapest-Bukarest-Budapest vonalon járó Dacia expressz mindkét járatát Magyarországon éri az óraátállítás. A vonatok ezért Lőkösházán várják be az óraátállítást, tehát körülbelül egy órát várakoznak ott. A Beograd nemzetközi gyorsvonat Budapestről Belgrádba tartó járata Kelebián, a Belgrádból Budapestre haladó vonat Kiskunhalason várakozik - szintén körülbelül egy óra hosszát - a téli időszámítás szerinti indulási időre - tájékoztatta közleményében a Független Hírügynökséget Kavalecz Imre, a MÁV szóvivője.
A téli-nyári időszámítást 1976-ban, három évvel az egész világot megrázó első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést az energiamegtakarítással indokolták. Azóta már több, mint száz országban állítják át az órákat ősszel és tavasszal. Magyarországon 1980-ban vezették be ezt a rendszert.
