2006. október 25. 15:20
Az "56-os forradalom - történelemkönyvekben és celluloidon.
1956 után majd 33 év alatt mindössze néhány alkotás foglalkozott vagy mert foglalkozni a témával. Inkább dokumentumfilmek készültek a korabeli felvételekből. Mivel azonban ezek leginkább hang nélküli mozgóképekből álltak, ezért mindenki a maga szájíze szerint kommentálhatta a képeket. A szigorú rendszerben pedig, bár kimondatlanul, de a mozikban totális tabu volt a forradalom.
Sándor Pál Szerencsés Dániel című filmje 1983-ban készült. Abban az időben ez volt az egyik legbotrányosabb alkotás, hiszen kényes témát a forradalom utáni disszidálást feszegette. Rögös út vezetett a bemutatásig. A film sokáig dobozban maradt, és még a lyukas zászlót ábrázoló plakátját is betiltották. A Megáll az idő Gothár Péter feledhetetlen darabja 1981-ből. A Szamárköhögés című keserédes filmben pedig egy teljesen összezavarodott család sírva bolondozza végig a forradalom napjait.
Majd eljött a rendszerváltás, és mivel már szabadon lehetett beszélni a forradalomról, a 90-es években dömpingszerűen készültek játékfilmek is. Például egy hiánypótló drámai mozi, a mártír-halált halt miniszterelnökről. Sőt, annak is eljött az ideje, hogy merjünk mosolyogni, miközben a történelem mellettünk íródik. Koltai Róbert Világszámában két bohóc mulattat akkor is, amikor sokan az életüket féltik.
Mostanában pedig megjelent a filmvásznon a nagybetűs Forradalmár. Fiatalon, bátran, tüzes szemmel. A Mansfeld című film például egy 18 éves harcos igaz történetét meséli el.
