2006. október 5. 23:36
Jó heccnek indult a tévészékház ostroma, de jó pár év börtön lehet belőle. Végignézve több bírósági tárgyalást, az emberben az a kép alakul ki, hogy a randalírozók egyáltalán nem mérték fel a lehetséges következményeket, a börtönt, és még az sem tartotta vissza őket, hogy kamerák előtt követik el a bűncselekményeket. Az egyik legfurcsább eset egy rendőré, aki saját közvetlen kollégáira támadt.
Főszereplőnk, egy Dunakeszin szolgáló hivatásos rendőrtiszt, követ dobott kollégái felé, akik odabenn könnygáztól és füsttől fuldokolva órák óta védték a tévészékházat. Nem tudta, de a rendőrök egy részét épp a dunakeszi kapitányságról vezényelték Pestre. Társai közül többen felismerték.
A rendőrfőhadnagyot kedden különleges biztonsági intézkedések közepette állították katonai bíróság elé. Tucatnyi rohamrendőr posztolt az épület főbejárata előtt, és a tárgyalóteremben is.
A tárgyaláson kiderült, a huligánnak felcsapó 29 éves rendőr eredetileg tanítóképzőt végzett Győrben. Dunakeszin ügyeletes tisztként szolgált. Azon a bizonyos hétfőn barátaival jött fel Pestre.
Az elítélt rendőr: Hát a Kossuth téren nem volt ugye szinte senki, kérdeztük is, hogy ez most hogy van, mint van, és mondták, hogy a Szabadság térnél van a tüntetés úgymond. És akkor mentünk át a Szabadság térre. És akkor az események már sodorták az embert sajnos.
Az eseményekkel sodródó rendőrtiszt nemsokára zászlórudat ragadott, és a lépcső tetején állva azzal szurkált kollégái felé, akik odabenn elbarikádozták magukat.
Az elítélt rendőr: Szúrtam át vele a rácson, mert ott barikád volt, ezt megjegyzem, hogy ez fejmagasság fölötti szúrás.
A zászlórudat végül behúzták a rendőrök. Ezután a huligánokkal együtt szolgálatot teljesítő kollégájuk egy porral oltót dobott a bejárat előtt lángoló tűzbe. De ez még nem minden. A főhadnagy biztos, ami biztos egy műanyagvödröt is a porral oltó után hajított.
A tévék felvételeit a katonai bíró is érdeklődve nézte a tárgyaláson. Kockáról kockára. De vajon a tévészékház előtt tombolók miért nem gondoltak arra, hogy utóbb mennyire könnyű lesz perdöntő bizonyítékokat találni ellenük?
Végh József, kriminálpszichológus: Gondolom azért nem zavarta őket, mert abban bíztak, hogy felszívódnak a tömegben. Nem lehet kiemelni, nem lehet felismerni, nem lehet beazonosítani őket, és ezért voltak ilyen bátrak. Másrészt amikor egy ilyen cselekményt követ el valaki, egy kicsikét beszűkült tudatállapotba kerül, vagy akár nagyon is.
A kriminálpszichológus szerint a randalírozókban csőérzékelés alakulhat ki, vagyis ilyenkor kizárólag azt látják, ami közvetlenül előttük van. A könyezetüket nem. A dunakeszi rendőrtiszt mindenesetre úgy viselkedett, mintha semmi baja sem eshetne. Feltűnő, narancssárga kardigánjában mindig az első sorban állva skandált. Az egyik felvételen a vízágyús autót támadja meg. Először csak messziről, majd közelről is köveket hajigál az autót kísérő rendőrtársai felé. Folyamatosan dobál, és még akkor sem áll le, amikor közvetlen közelről az arcába fújják a könnygázt. Ügyvédje azonban mindezt másképp látta.
Erdős Tamás, ügyvéd: Dobál. Legalább háromszor, láttuk a tévében. De a vádlott azt mondja, hogy nemcsak követ dobált, hanem az elázott cigarettáját is, sőt, az egyik tévéfelvételből a második dobásnál azt látjuk, hogy amit eldob, az szétporlad.
A védelem azzal is érvelt, hogy a főhadnagy többször segített kollégáinak.
Erdős Tamás, ügyvéd: Küzd benne a jó és a rossz. Egyrészt dobál, másrészt felsegíti a rendőrt.
A főhadnagy a tárgyaláson társaitól is bocsánatot kért. Ez azonban a bírót már nem befolyásolta. A rendőrségtől elbocsájtott tiszt első fokon három és fél év letöltendő börtönt kapott.
Varga Béla, hadbíró: A bíróság arra helyezte a hangsúlyt, és egy kicsikét itt a büntetés kiszabásánál a megtorlásra helyezte a hangsúlyt, hogy a generális prevenció érvényesüljön. Az, hogy a társadalom többi tagját ezen szigorú és súlyos, elismerem én is, szigorú és súlyos büntetéssel elrettentsük, visszatartsuk hasonló jogsértő magatartástól.
Hasonló indoklással kaptak súlyos büntetéseket azok a civilek is, akik az elmúlt napokban kerültek bíróság elé. A zavargásokkal kapcsolatban eddig 11 gyorsított bírósági eljárást tartottak, és szinte minden vádlottat egy évnél hosszabb, letöltendő börtönbüntetésre ítéltek. Hegedűs László büntetőügyvédet meglepte ez a szigor.
Hegedűs László: Ha van egy ilyen helyzet, ami kihangsúlyozni szeretném, hogy nem háborús, és nem forradalmi helyzet, akkor nem lehet eltérni az én véleményem szerint az általános ítélkezési gyakorlattól.
Márpedig az ügyvéd szerint az általános gyakorlat az, hogy büntetlen előéletű vádlottak hasonló esetben nem kapnak rögtön letöltendő büntetést.
Arra egyelőre nincs válasz, hogy a Szabadság téren miért szabadultak el ennyire az indulatok. Az eddig nyilvánosságra került vallomásokból úgy tűnik, voltak, akiket elragadott a hamis forradalmi hév, és azt hitték, mindent szabad. Mások abból indultak ki, hogy mi az, amit a focipályák környékén eddig büntetlenül megtehettek.
Az eddigi tárgyalásokon egyetlen vallomás sem utalt arra, hogy valaki tudatosan megszervezte volna az eseményeket. Végh József mégis azt gondolja, a tömeget felhergelő futballhuligánok nem véletlenül bukkantak fel.
Végh József, kriminálpszichológus: Ez egy nem véletlenül összeverődött tömegről szól. Ezek szervezetten jöttek oda. Egymást is szervezték, és ennek a keménymagnak a vezetőit valakik csak oda szervezték. Úgy véletlenül nem tévedtek oda. És nyilván elmondták ennek a néhány vezetőnek, hogy mi az, amit tenni kell ilyenkor. Mit kell ott csinálni.
Hogy tényleg voltak-e szervezők, és ha igen, kik voltak a megbízóik, arra csak a rendőrségi nyomozás adhat választ. Az viszont biztos, hogy a Szabadság téren összegyűlt több ezer ember túlnyomó többségét a huligánoknak nem sikerült a zavargásokba bevonniuk.
