2006. szeptember 22. 20:27
A "Picasso szerelmei" kiállítás a géniusz múzsáit mutatja, ahogy a mester látta őket.
A valóságban Picasso szerint csak kétféle nő létezik a világon: az Istennő és a Lábtörlő. Bár az életéről készült film meglehetősen groteszk módon mutatja be a huszadik század egyik legnagyobb zsenijét és szerelmi kalandjait, a mester igazából is szenvedélyes, nagytermészetű ember volt, aki sokszor szívtelenül dobta el egykor rajongással szeretett barátnőit, múzsáit. Állítólag minden egyes újonnan felbukkanó nőtől új ihletet kapott.
Az első komolyabb kapcsolata Fernande Olivier volt. Források szerint Frenand Olivier volt az az asszony, akibe valószínűleg szerelmes tudott lenni. Az előkelő származású Olga Khokhlovát már feleségül vette, gyermekük is született. Az asszonyt azonban nem érdekelte a művészet. Marie Therese Walter 17 éves volt, amikor a férfi szemet vetett rá. A lány vidámsága, telt idomú germán szépsége megidézte őt, akitől Maya lánya született.
Marie-t, a tehetséges és neves Fotóművészre Dora Maar-ra cserélte le a Mester. A két asszony sokszor majdnem egymásnak esett a féltékenységtől, Picassot a nők torzsalkodása persze mindig hidegen hagyta. Dora rajongott a férfiéért, életét és művészetét is alárendelte ennek a szerelemnek. Az asszony azonban nem tudott gyereket szülni, így Picasso ismét új szerelem után nézett. Francoise Gilot több mint egy évtizedig volt a társa. Két gyermekkel, Clauddal, és Palomaával ajándékozta meg a már idős férfit. Az utolsó múzsa pedig Jacqualine Rocque volt. A fiatal nő valósággal kisajátította szerelmét, csak nagyon kevés embert engedett a közelébe. Picasso halála után öngyilkos lett.
Ezek az asszonyok, ha talán mást nem is, azt bizonyosan Picassonak köszönhették, hogy nevük évek múltán is fennmaradt az utókornak.
